Bozók vára

Fekszik: Hont vármegyében

Szlovákul: Bzovik

(Ma: Szlovákia)

Hont vármegye elhelyezkedése a történelmi magyarországon

Varjú Elemér "Magyar várak" című, 1932-ben megjelent könyvében így ír Bozók váráról:

	ont vármegye északi részén, közel Korpona régi bányavároshoz, magas hegy sík tetején áll a bozóki prépostság ősi vára. Erős
várfalak egy minden oldalon körülbelül 85 méternyi négyszöget zárnak körül, a falak sarkait hatalmas tornyok erősítik. A falakon belül emeletes, de azért alacsony épületek tömbje talál helyet. Az egyik szárny közepéből négyszögletes őrtorony emelkedik ki. Az egészet egykor széles vízárok fogta körül s az ellenségnek bejutni nem tartozott a könnyű feladatok sorába.

A prépostságot 1124 és 1131 között a Hunt-Pázmán nemzetség egyik előkelő tagja, Lambert ispán alapította. Olyan hatalmas úr volt, hogy I. László király nővérét, Zsófiát adta hozzá nőül. Valószínű, miként az alapítás gondolata a fejedelmi hölgytől eredt; erre mutat a választott védszent, István, a magyarok első, kevéssel előbb szentté avatott királya.

BOZÓK VÁRA. (KELETEI GUSZTÁV 1860-KOR KÉSZÜLT RAJZA UTÁN.)
(kép az eredeti könyvből)

A nemzetség a monostort állandóan istápolta s 1262-ben IV. Béla királynál kieszközölte annak a honti várispánság . alól való mentesítését. A konvent nagy jövedelmeket élvezett; még a korponaiaktól is kapott évi 20 márka tizedet; ezenfelül a város tartozott a szerzeteseket minden évben karácsony másodnapján bőségesen megvendégelni.

ANDRÁS PRÉPOST EMLÉKKÖVE
A DRÁGHFFY ÉS A LORÁTHFFY CSALÁD CÍMERÉVEL 1515-BŐL.
(kép az eredeti könyvből)

Ameddig az Árpád-ház uralkodott, nem is érte a bozóki barátokat sérelem. De már az Anjouk s utódaik nem védelmezték őket olyan hathatósan. 1338-ban Dobrakuttyai Lőkös a bozóki prépostot, Mihályt s két szolgáját megölte, amely gonosztettéért a prímás kiátkozta ugyan, de a világi bíróság nem bántotta. Száz év mulva pedig éppenséggel az egri püspök, Rozgonyi Simon dúlatta fel a prépostságot. A huszita világban Giskra hordája is többször megsarcolta a szerzeteseket.

Valahogy mégis megvoltak a reformációig. Azonban a hitújítás kitűnő alkalmul szolgált a kapzsi főurak egy részének a birtokszaporításra. 1530-ban Balassa Zsigmond, hatalmas és kíméletlen úr, ráküldte szolgáit az apátságra. Ezek részben megölték, részben elűzték a szerzeteseket, gazdájuk pedig beült a prépostságba s azt valóságos ostromálló várrá építtette ki. Ekkor kapta Bozók külső védőfalait és tornyait. Az építkezések befejezésének idejét mutatja a kapu melletti őrszoba kandallójába vésett évszám: 1546.

Az átalakításhoz az országgyűlés és az uralkodó is hozzájárultak; Balassa királyi donációt kapott a foglalással szerzett várra. Már ekkor a töröktől való félelem irányította a dolgokat; az ország védelme előbbrevaló volt a jognál. 1541-ben a törökök Bozókig jutottak s megpróbálkoztak az ostrommal is; szerencsére sikertelenül.

Balassa Zsigmond halálával (1559) özvegyére Fánchy Borbálára, ettől pedig a Fánchy-családra szállott Bozók.

A XVII. század derekán Fánchy Pál és János testvérek voltak a közös tulajdonosok. Pálnak nem maradt gyermeke; özvegye, Balassa Mária Szidónia, akit, miután unokatestvére volt férjének, vérfertőzéssel vádoltak, lelkiváltságul a jezsuitákra hagyta Bozók vár és uradalom felét. Jánosnak egy fia maradt, Gáspár. Ez kicsiny korában katholikussá lett, az egyházi rendbe lépett s mint esztergomi kanonok húnyt el. Örökrészét az esztergomi érsekség kapta meg. Halála után 1684-ben Szelepcsényi érsek üt be birtokosként Bozók várába.

Azonban leégett romhalmazt vett át, mert 1678-ban Thököly István egyik vezére, Balassa Imre, az őrség árulása folytán elfoglalta s rövid idő mulva felgyujtatta a várat. Felújításához és felszereléséhez az országgyűlés adott segélyt a prímásnak. A kapu felett címeres kőtábla hirdeti, hogy az újraépítő Szelepcsényi György esztergomi érsek, királyi helytartó 1686-ban fejezte be a vár rendbeszedését.
A két birtokos, az érsekség és a jezsuitarend rövid pereskedés után 1715-ben abban állapodott meg, hogy közösen gazdálkodnak s a jövedelmet egyenlően elosztják. A Jézus-társaság eltörlése után (1772) az uradalom felét az egyetemi nyomdának juttatta Mária Terézia királynő; az érsekség része a papnevelő intézeté lett.

A vár nagy, de alacsony termében a jezsuiták idejéből való olajfestmények örökítették meg az alapító és neje képzeleti s az utolsó világi tulajdonosok: Fánchy Pál és Balassa Szidónia képeit.

A BOZÓKI VÁR
(kép az eredeti könyvből)

Irodalom:

A Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége kiadása Budapest 1932.