Fekszik:
Nyitra vármegyében
|
Fekszik: |
Nyitra vármegye elhelyezkedése a történelmi magyarországon
Pöstyénből (Piest'any), az ismert szlovák fürdőhelytől a 61. főuton északra, Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) felé haladva kb. 10 km távolságra találjuk Brunóc (Brunovce) községet. Már messziről föltűnik a parkkal körülvett, barokk kupolás várkastély.
Varjú Elemér "Magyar várak" című, 1932-ben megjelent könyvében így ír Brunóc várkastélyáról:
 |
ár a XVI. században szokássá vált, hogy a hegyi várak tulajdonosai a várhoz közel, s annak védelme alatt kastélyt | |
| építtettek állandó lakásul, ahol a növekedő igényeknek megfelelő tágas termek, kényelmes, világos és jól fűthető szobák álltak rendelkezésükre. Ilyen újszabású kastély építésére határozta el magát a XVII. század végén a temetvényi zordon vár ura, a nagyhírű vitéz Bercsényi Miklós a várához közeleső brunóci birtokán, ahol állott ugyan egy a korábbi földesuraktól, a gróf Forgáchoktól származó, részben fából épült szerényebb úrilak, de nem olyan, hogy megfelelt volna a gazdag és vendéglátó úr igényeinek. A kastély építésének megkezdése körülbelül arra az időre esett, amikor Bercsényi (1687-ben) örökös grófságot kapott. Azonban, alig rakták le az alapokat s kezdték emelni a falakat, megakadt a munka, mivelhogy 1689 nyarán id. Bercsényi Miklós őseihez költözött. | ||
A brunóci kastély építése hasonnevű fiára maradt, aki különösen akkor látott serényen az építkezéshez, amikor első felesége elhúnyta után másodszor nősült, elvevén feleségül gróf Csáky István országbíró leányát, Krisztinát, gróf Draskovich Miklós özvegyét. A nejével kapott nagy hozomány módot nyujtott a kastély befejezésére és berendezésére.
A kastélyt bátran nevezhetjük várnak is, mert eredeti alakjában teljesen megfelelt a síkföldi várak hazai típusának. A téglaalakú udvar körül zárt négyszögben elhelyezkedő hatalmas épület sarkait egy-egy négyszögű torony erősíti. Keskenyebb főhomlokzatán kiugró kaputorony vezet az udvarra. Az egyemeletes épületet hasonlóan emeletnyi magasságú oromfal koronázta, amelynek lapos tetejéről a csipkés pártázat mögül kisebbszámú puskás csapat is könnyen védelmezhette a kastélyt. A földszintnek kifelé nem voltak ablakai, az oromfalat pedig lőrések törték át. Az egész várat vízárok fogta körül, amelyen belül falkerítés vonult el.
Fal és árok azonban már a XVIII. században eltűntek s a későbbi tulajdonosok kezén a renaissance ízlésében épült kastélyok ez utolsó példánya csakhamar elvesztette eredeti alakját. Először csipkézett pártázatát döntötték le, azután nyerges zsindelytetőt raktak rá, majd lerombolták egész keleti szárnyát s ezzel elpusztították az udvarról felvezető díszlépcsőt, a tágas előcsarnokot és a nagy ebédlőpalotát.
Így forgatták ki előkelő alakjából a kastélyt, amely a Rákóczy-kor egyik legnagyobb műveltségű magyar főurának kifinomult ízléséről tanúskodott.
Az emeleti termek egykori pompájáról a pusztításból megmenekült várkápolna ad fogalmat. A földszintről nyíló, de az épület egész magasságáig emelkedő helyiség boltíveit erősen kidomborodó stukkódísz borítja. Virág- és gyümölcsfüzérek között angyalok alakjai fedik az alapot; közben három mezőn freskók voltak, de ezekből éppúgy, mint a domborművek dús aranyozásából csak nyomokat hagyott meg az idő. Még a kastély külseje is díszítve volt; színes sgraffitó borította be a falakat.
A pompás, gazdagon felszerelt kastély a XVII. század utolsó éveiben készült el teljesen, de csak igen rövid időre nyujtott gazdájának békés lakóhelyet. 1701 ápr. 18-án Rákóczi Ferencet s hozzá közellevő híveit a bécsi udvar elfogatta. Hasonló sors várt Bercsényi Miklósra is. Szerencséjére barátai idejekorán értesítették s utolsó percben sikerült elmenekülnie Brunócról. A temetvényi hegyek erdőségein át Lengyelország felé vette útját, miután még látta, miként ront rá a zsoldoshad kastélyára.
 |
BERCSÉNYI
MIKLÓS (kép az eredeti könyvből) |
A csakhamar kitört szabadságharcnak nem volt tevékenyebb vezére Bercsényinél. Így kevés alkalma nyílt 1703-1710 között a brunóci kastélyában való pihenésre. Az 1710. évtől kezdve pedig végleg búcsút mondott nemcsak várainak s kastélyainak, hanem forrón szeretett hazájának is.
Brunóc hűtlenség címén a koronára szállott. Egy Lindenheim nevű német generálist jutalmaztak vele, de ez még csak meg sem látogatta a kifosztott kastélyt, sietett azt eladni. 1723-ban a Szlavnicai Sándor család váltotta magához. Már ekkor pusztulni kezdett s eredeti alakjában nem is állították többé helyre. Mire a XIX. században leányágon a műszerető báró Mednyánszky-család kezére jutott, már teljesen ki volt vetkőztetve régi alakjából. Csupán egy szobája maradt meg épségben, ablakán a pompás kosaras ráccsal s boltozatain stukkódísszel. A kastély gazdái úgy mutogatták, hogy ebben lakott volt Rákóczi Ferenc fejedelem, amikor legbensőbb barátját, Bercsényi Miklóst jött látogatni.
BRUNÓC
VÁRKASTÉLYA
(kép az eredeti könyvből)
Irodalom:
 |
A Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége kiadása Budapest 1932. |