Budetin, vagy Budatin vára

Fekszik: Trencsén vármegyében

Szlovákul: Budetin

(Ma: Szlovákia)

Trencsén vármegye elhelyezkedése a történelmi magyarországon

Varjú Elemér "Magyar várak" című, 1932-ben megjelent könyvében így ír Budetin váráról:

	abár Budetin vára, már az Árpád-kor végén is állott, ha nem is a későbbi méretekben meglevő épületein a középkornak
nem sok nyomát lehet felfedezni, annyira átalakították a XVII. sz.-ban.

A helyet, ahol a vár áll, már a természet is megerősítette. Magas hegyek lábánál, a Vág-folyó és a Kiszuca-patak egybeömlése által keletkezett ékalakú földnyelven épült. Ez egykor valóságos sziget volt, miután a két vizágat széles csatornával kapcsolták össze. Így az erősséget köröskörül oltalmazta a folyó, az erősség viszont védte az előtte elvonuló, Sziléziának s Turócmegyének vezető utakat. Ekképen Budetin a Vágvölgy egyik legfontosabb záróerődje volt, amíg a tüzifegyverek fejlődése hadi jelentőségét le nem szállította.

Még fennálló épületei szabálytalan négyszögben helyezkednek el. A loggiás folyosójú egyemeletes szárnyak közül messze kimagaslik egy hatalmas, hengeres lakótorony, az egyedüli a meglevő részletek között, amely már állhatott, amikor 1330-ban egy oklevél Budetin tornyát (turris Budethyn) emlegeti. De az ebben látható kőbe faragott ajtó- és ablakkeretek a XVI., vagy a következő század stílusában készültek, amikor a környező épületek legnagyobb része is keletkezett. E régi vár mellett emelkedő újabb kastély még későbbi. A XIX. századra is mutat valami: a donjon lapos, kúpalakú teteje.

SZUNYOGH GÁSPÁR EGYKORU ARCKÉPE (kép az eredeti könyvből)

A torony s később a vár királyi rendeletre készült s elsősorban a vámszedés szolgálatában állott. A Vágon körülbelül ott keltek át az utasok, ahol ma a vasúti híd szeli a folyót s az iparűző Szilézia felől Magyarország vásáros városaiba igyekvő kereskedők itt adták le a vámot és a királynak járó illetéket. Az útvonalak szaporodásával azonban elapadt a jövedelem s Nagy Lajos már egy-egy időszakra elzálogosította Budetint. 1430-ban Hathnai János kapott rá adományt Zsigmond királytól. Leszármazói hosszú évtizedeken át bírták, de nem mindig zavartalanul; volt idő, amikor Giskra zsebrákjai ütöttek benne tanyát. A XV. század második felében Hathnai Ráfael özvegyének kezével Jeszenicei Szunyogh Gáspár szerezte meg a vár birtokát s 1487-ben Mátyás királytól adománylevelet is kapott rá.

Lassanként megváltotta a család többi tagjainak igényeit is a várhoz; így a XVI. század elején ő és utódai váltak egyedüli uraivá Budetinnek. Ők építették ki azt nagyobbszabású erősségé s egyúttal főúri lakóhellyé is. Ennek az emlékét őrzi a torony egyik nyílt boltíve alatt mély fülkébe befalazott kőcímerük.

A Szunyoghok idejéből gyászos szerelmi történet kapcsolódik Budetin várához, amelyet nem lehet puszta szóbeszédnek minősíteni, miután egyes részleteit okleveles adatok bizonyítják. Az eseményt Arany János is megénekelte Katalin című költői elbeszélésében. Zordon hőse Szunyogh Gáspár báró, fiatalabb korában Bethlen Gábor fejedelem főudvarmestere, kővári kapitány, későbbi éveiben megtért labanc, gömöri főispán s a bécsi udvar kegyeiben sütkérező nagyvagyonú tekintélyes úr. Még Erdélyben házasodott, ottani főúri családból; feleségétől, Losonci Bánffy Zsuzsannától csak egy lánya született, Katalin, előbb Jakussich János, ennek elhúnyta után ifjabb Balassa Bálint hitvese.

A hagyomány szerint Katalin az ifjú gróf Forgách Ferenchez vonzódott s amikor atyja a szomszédos Oroszlánkő urához, Jakussich Jánoshoz akarta kényszeríteni, megtagadta az engedelmességet. A felbőszült atya egyetlen gyermekét elevenen a vártorony fülkéjébe falaztatta be (ahol ma az előbb említett címeres kőlap látható), azonban Forgách éjnek idején kiszabadította a félhalott leánykát. Menekülésük közben szemben találkoztak a fegyveres kísérettel Budetin felé igyekvő Jakussichcsal. A vetélytársak páros viadalra keltek; Forgách elesett. A védelmező nélkül maradt Katalin nem bírt az erőszaknak ellentállni s Jakussichnak nyujtotta kezét.

Így szól az elbeszélés, amivel szemben a valóság az, hogy Szunyogh Katalin már mint Jakussich felesége bizalmas ismeretséget tartott fenn a fiatal gróf Forgách Ferenccel. A féltékeny férj egy ízben az Oroszlánkő felé tartó szerelmesnek lest vetett, őt szolgáival megfogatta s mint az 1647-ben kelt gyászjelentés mondja: "ez világból kivégezte." A monda szerint Katalint a kedvese utáni bánkódása mihamarább sírba vitte. Minden költői szépítgetést nélkülöző adataink mást mondanak; a szerelmes hölgy első férjét túlélte, másodszor is férjhez ment s tisztes öregkorban húnyt el.

BUDETIN A XIX. SZÁZAD ELEJÉN (kép az eredeti könyvből)

A vár és az uradalom a Szunyogh-csa1ád kihaltával a XVIII. században a gróf Csákyakra szállott. Ezek a már korszerűtlen erősség mellett hatalmas kastélyt építtettek lakásul. E pompás és fényes berendezésű épületet 1849-ben Götz osztrák tábornok csapatai feldúlták és porig égették. Nem is támadt fel többé. Puszta falai hamarább tűnnek el, mint a félezredéves, de sziklaszilárd vártorony.

BUDETIN VÁRA
(kép az eredeti könyvből)

Irodalom:

A Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége kiadása Budapest 1932.