Csővár vára Magyarország - Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye Ma: Pest megye

Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye elhelyezkedése a történelmi Magyarországon

A Cserhát déli részén fekvő Csővár községet busszal Vácról érhetjük el. Gépkocsival szintén Vácról, vagy a 2. sz. főút Vácot megkerülő szakaszáról jobbra lekanyarodva a Rád-Penc-Csővár útvonalon. A kisközség közepéről egy magas, meredek sziklacsúcson már látszanak a vár romjai:

A várromok már a faluból látszanak

A romokhoz a hegy megkerülésével egy enyhe emelkedésű földúton juthatunk fel. A pontos útvolról érdeklődjünk a helybeliektől !

A hegytetőre érve a fák mögött feltűnnek a hajdani Csővár romjai:

A vár bejárata, előtte a "farkasverem" maradványai

Az egyik vártorony épen maradt sarokfalai

A vár története:

A vár történetéről kevés adat maradt fenn. Első okleveles említése 1319-ből való. Az első ismert tulajdonosai a Ráskay család tagjai a XV. században. Mátyás király halála után, az országnagyok 1490 évi döntése szerint Corvin János birtokában maradt. Végleges pusztulása valószínűleg a török hódoltság idején történt. Azóta pusztuló rom.

A vár feltételezett alaprajza

Fényes Elek a Magyarország geographiai szótára című munkájában így ír Csővárról:

Tóth falu, Pest-Pilis vármegyében, Nógrád vmegye szélén, hegyektől környezett völgyben.
Van egy régi omladék vára, mely Csővárnak neveztetik. E várat 1448-ban Ráska György javítatta ki, mint ez egy kútból kivett kövön olvasható. E vár meredek oldalában barna és veres márványkő termés van.

Irodalom:

Vártúrák kalauza 2. javított kiadás Budapest 1975.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára Bp. 1851.