Fekszik:
Szepes vármegyében
|
Fekszik: Szepes vármegyében |
Szepes vármegye elhelyezkedése a történelmi magyarországon
Varjú Elemér "Magyar várak" című, 1932-ben megjelent könyvében így ír a Frigyesvágási várkastélyról:
 |
agyarország felső szélén, ahol egy darabon az északra futó Dunajec jelöli Gácsország felé a határt, fekszik egy | |
| Frigyesvágás nevű kis falu. A község mellett, egykor fenyves-erdőcskével környezetten régi kastély áll. Azaz inkább csak állott; mert ami még belőle megvan, alig érdemli meg, hogy a régi, szép kastéllyal azonosítsák. | ||
Történetéről kevés adat beszél, ami nem csoda, hiszen a világ ez eldugott pontján, ahová az országban ezer éven át folyt küzdelmeknek, harcoknak hullámai el nem jutottak, nem volt mit feljegyezni. A faluról, illetőleg akkor még csak szerény telepről, először 1320-ban történik említés, amikor azt akkori tulajdonosa, egyben talán alapítója is, Rikolf ispán fia Kakas mester (a Berzeviczyek elődje) testvéreinek még két más birtokkal együtt 500 márkáért eladta. Érdemes feljegyezni, hogy ez időben az új helységet Fridman-vágásának nevezik, amiből első telepeseinek magyar voltára lehet következtetni.
Hosszú századokon át nincs aztán hír a faluról, amelyet később röviden csak Fridmannak szoktak volt mondani. A XVI. század elején új gazda kezén találjuk, Laszki Jeromos siradiai palatinusén. E történelmünkben rossz nevet hagyott lengyel úr elzálogosította Nedec várát s vele az ez időben hozzátartozó Fridmant is Lomnicai Horvát Jánosnak; fia Albert pedig örökáron eladta a zálogbirtokos unokaöccsének, Palocsai Horváth Györgynek, a Palocsay bárók ősapjának.
Habár Palocsay György Nedec várának is ura volt, valaminő okból mégis kastélyt építtetett Fridmanon. Lehet, hogy hegyen fekvő várát, különösen téli időben, amikor a Dunajec völgyén végig sivítottak az északi szelek, túlságosan zordnak találta, vagy talán számos gyermekei valamelyikének szánta a maga korában modern és kényelmes épületet. Bármiért is, a XVI. század végén elkészült a nyers, kiformálatlan kövekből rakott kastély, hogy aztán a család kihaltáig, ami fiágon a XIX. század derekán következett be, az építtető ivadékainak kezén maradjon.
Építője, talán ugyanaz, aki
Nedec vára átépítését is végezte, kétségenkívül ügyes
és ízléssel bíró mester lehetett. A kastély egyetlen tömb,
alapjában véve hosszas négyszögalakban megformálva. A
négyszög azonban tagolva van egy, a homlokzaton erősen kiugró
résszel, amely az épületet két egyenlőtlen szárnyra osztja,
hátsó felén pedig két négyszögletű, a sarkakhoz ragasztott
zömök toronnyal. Ha összevetjük a kb. huszonöt évvel
régibb bethlenfalvi és a négy évtizeddel későbbi fricsi
kastéllyal, könnyű megállapítanunk a fokozatos fejlődést
nemzeti kastélystílusunkban. Az előbbi tervrajzra és
díszítésre szigorúbb, oromfaláról még hiányzik az
árkádos tagolás. Az utóbbi, bár alakra közelebb áll a
fridmannihoz, úgy viszonylik ehhez, mint a kinyílt virág a
bimbóhoz; díszítésében eléri a stílus teljes, pompázatos
kifejlődését.
Az elhanyagoltatás folytán a frigyesvágási kastély a XIX.
századig elvesztette a magyar kastélyokra egykor jellemző
színességét. De az árkádokban megmaradtak nyomai az egykori
sgraffitonak; ezekbe épp úgy közel életnagyságú alakok
voltak beillesztve, mint szerencsésebb társán, a fricsi
kastélyon.
Mióta a Palocsay bárókról
házasság útján az Alapi Salamon-családra szállott a
kastély, nem laktak benne s csupán magtárnak használták. De
azért megmaradt belsejében nehány szoba egyszerű
stukko-mennyezete s a kicsiny, rokokó-ízlésben átalakított
kápolnahelyiség. A jelen században azonban az elárvult
műemlék ismét birtokost cserélt. S ekkor gonosz kezekbe
jutott és betelt végzete. Amit századok nem bírtak elrontani,
elpusztította hetek alatt a csákány. Idézem a feljajdulást
egy képeslapból, amelyik közölte a kastély régi és (itt
látható) új képét:
 A FRIGYESVÁGÁSI VÁRKASTÉLY (kép az eredeti könyvből) |
 A FRIGYESVÁGÁSI VÁRKASTÉLY (kép az eredeti könyvből) |
Legújabb gazdája
egy pap, pánszláv bosszúból, felháborító vandalizmussal
elpusztította a régi magyar művészet e remek alkotását.
Faragott kődíszítményeivel az árkokat töltötte fel, régi
kőcímere az útfélen hever...
Lehetne tökéletesebb szimbolumát találni lesujtott hazánknak
?
A FRIGYESVÁGÁSI VÁRKASTÉLY A RÉGI, EREDETI ÁLLAPOTÁBAN
(kép az eredeti könyvből)
Irodalom:
 |
A Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége kiadása Budapest 1932. |