Fekszik:
Nyitra vármegyében
|
Fekszik: Nyitra vármegyében |
Nyitra vármegye elhelyezkedése a történelmi magyarországon
Varjú Elemér "Magyar várak" című, 1932-ben megjelent könyvében így ír Jókő váráról:
 |
tt, ahol az út a Kis-Kárpátokon át, a Blava-völgyön keresztül Magyarországból Morvába vezet, hatalmas záróerőd | |
| romjai tanuskodnak uralkodóink gondosságáról a nyugat felől várható támadásokkal szemben. A vár színmagyar neve: Jókő mutatja, hogy hozzá a körötte lakó szláv népnek semmi köze sincs. Fekvése pedig azt bizonyítja, hogy aki helyét megválasztotta, korának színvonalán álló strategiai tudással rendelkezett. | ||
A vár északi és északkeleti oldalát megvívhatatlanná tette a meredek hegyoldal; délkeleti felén a hegy lábáig lenyúló elővár nehezítette meg a belsejébe való behatolást. Nem tartozott a díszes várépületek közé. Palotája kis terjedelmű; a hozzá csatlakozó erős, háromemeletű donjon is inkább védelemre, mint sem lakásra alkalmas. Ezzel szemben a déli oldalon magas, karcsú őrtorony áll. Mindazonáltal nem hiányzik a kápolna, s bőven vannak a cselédség és őrség számára melléképületek.
 |
JÓKŐ ALAPRAJZA (kép az eredeti könyvből) |
Sokszor átépítették, toldozták, korábbi, XIII-XIV. századi részeit kimutatni nehéz volna. Magvát a keletnek eső várrész tette ki ; ezt hajdan Ó-várnak nevezték. Az itt-ott fellelhető faragott kövek azonban a XV. század elejénél nem régebbiek. Ebből az időből maradt fenn a falaknak Bolondóc váráéhoz hasonló, körösen, csipkézett pártázata. Azóta mindenik tulajdonos épített rajta valamit. Utolsó bővítője, a külső kapura alkalmazott, néhány évtized előtt még helyén látható emléktábla szerint özv. gróf Erdődy Gáborné Amade Judit volt 1657-ben.
Keletkezése valószínűleg a XIII. század közepére esik, amikor IV. Béla a királyi várak egész sorával védelmezte országa határait a csehek ellen. Minő fontos szerepet töltött be a középkorban, mutatja az, hogy 1320-ban nem kisebb ember, mint Nevnai Treutel Miklós temesi gróf benne a várnagy. Mégis magánkézre jutott. Zsigmond király 1394-ben Stibornak, a későbbi erdélyi vajdának, adományozta. Stibor fia örökös nélkül történt elhúnytával a király újból elajándékozta, ezúttal Guthi Országh Mihálynak (1436). Ennek ivadékai is elfogytak 1567-ben Kristóffal, aki a várat nem sokkal elhúnyta előtt a törökverő hős Lossonczy Istvánnál vetette zálogba. 1569-ben II. Miksa király Choron Jánosnak adta 52.000 magyar forint fejében, majd később örökáron Ungnad Kristóf bárónak 70.000 forintért.
JÓKŐ VÁRA
(kép az eredeti könyvből)
Ungnad leánya, Anna Mária hozományul vitte a várat s a vele járó két mezővárost, tizenegy falut és számos pusztát, részbirtokot férjének, Erdődy Tamás grófnak. Innen kezdve Erdődyeké a vár. Gondozzák, ágyúkat, lőszert is tartanak benne, de ritkán használják lakásul, mert félreesett a járt utaktól s az egyre növekvő igényeknek már semmikép sem felelt meg. Legtöbbször gróf Erdődy János kir. főkomornyik-mester († 1787) tartózkodott benne. Az ő halála után romladozni kezdett a vár, a villámcsapás is erős károkat okozott benne. Amikor a mult század harmincas éveiben a magyar várak kiváló ismertetője. báró Mednyánszky Alajos felkereste, már itt-ott volt valami a tetőkből, s csak azért lakott benne egy porkoláb, hogy legyen aki az úriszék által szabadságvesztésre ítélt jobbágyokat lakat alatt tartsa. Maga is rab ezen az elhagyatott helyen.
A vár birtoka gróf Erdődy Antal egyetlen leányával, Jozéfával, a gróf Pálffyakra szállott át 1855-ben. Azóta egyre jobban omladozik az egykor büszke fészek. Az egykori kapzsi utód jobbágyai még köveit is elhordják a várnak, amelyre elődeik csak félő tisztelettel mertek feltekinteni.
JÓKŐ VÁRA
(kép az eredeti könyvből)
Irodalom:
 |
A Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége kiadása Budapest 1932. |