Furcsa

bátor

szerelem

 

Magyarossy Dániel

Budapest, 1998.

 

 

 

Évezredek Magyarossy Dániel kezében

 

Ülök a félhomályban,

nézem a látványt,

emberek előttem,

mögöttem,

velem senki.

Egy embert ma megütöttek,

indulataim lávaként jöttek,

mégsem szoltam,

utját állta a szónak

a döbbenet.

Egy másik ember: Gábor Géza,

dalba kezd,

hangja fényes öböl

tisztasága cseng

torkábol Bánk Ban zeng.

Van itt egy festő,

igaz akarat,

ecsetje magyar szívének

átka, keresztje,

mit anyjától

útravalóként kapott,

de hol az anyád

ki elhagyott,

mikor fehér tej volt

ártatlan vágyad csupán,

hol van ő,

hol van az anyád

aki elhagyott,

te most bosszúból

véresre fested érte

a magyar holnapot,

a fekete szülőföld

fáradt szívét.

 

Anyádra rátaláltál,

Dániel, tudod-e rég?

 

Engem, egyszer érintettél meg,

azóta is, mindig.

Kezedre hallgatok.

 

1998.-II-12./Budapest

Laura Bertrand, írónő

 

 

© felelős kiadó:

 Magyarossy Dániel

Budapest

1998.

 

Mindennemü sokszorosítás

a szerző engedélye nélkül tilos!

 

 

 

Magyarossy Dániel

 

1972 március 25-én született a németországi Bambergben. 1974-től idegen néven örök befogadással az USA-ban élt. Erdélyi szülök gyermekként nyilvánvaló, hogy 1989-ben magyarsága tudatára ébredt és visszatért Magyarországra. Az élet- és vérvonal magyarázza azt, hogy a remek erdélyi metszet-, rajz szellem adjra grafikái, festményei technikai formáját. Témavilága is a magyar sors történelmi tényként élt keresztútja. E kálvária szelleme él munkáiban. Művészeti sorozatokban gondolkodik.

1995-ben Független Kultúrvilág, 1996-ban Nincs Szomorú Börtön és 1997-ben Új Magyar Város címen nyiltak kiállításai a Bocskai Galériában. 1998-ban folytatódott a kiállítás sorozat és 1998 májsában tervez újabb sorozatából a "Paraszt: kolbász?" címen kiállítást.

1998-ban Buffalóban a Center for the Photographic Arts Galleryben volt fotókiállítása 15 fekete-fehér magyarországi alkotásával.

A történelem multja, a magyar jelen és a magyar jövő vezeti Magyarossy Dániel művészetének gondolatiságát. Önvallomásának részlete világít magára a művészre "Én nem vagyok új, de olyanis, mint Ady. Én vagyok a következő: a Jelen. A Jövőben csak a magyar Sors van, s megyek arra, bús lélekkel, magyar szívvel s vak szemmel." (Objekt 1998)

Magyarságára ébredt Magyarossy Dánielnek nagyon is van szeme, nemcsak szíve, magyar művészete is!

 

1998/Budapest: A Csillagszemű Életfa című könyvből

Dr. Gomola György, művészeti író

 

"and so it must be"

 

white socks

the shoes of a past era

"the" watch

the careless, reckless driving

the bargain bought shirts

tasteful

but inexpensive

the resolute belief in abstractions

as

necessary for discussion

the need for a love-object

to be indulged and ravaged

the talks

the coffee meant to stir - not he

but they - who respect and

know nothing

the cultural bias

aimed at self preservation

the persistence in the face

of the dying cultural milleu

 

1995.-VII-23./Buffalo, NY

Tony B. Kostadinov, festőművész

 

 

 

East from Budapest

defying the sun,

need

travelling east.

 

from Pest

through the Kazakh

into O. Bajkal.

 

the next search.

 

1995.-VI-9./Amsterdam

 

 

East

It is better in the East.

To get there, go North,

and turn right.

 

1994.-IV-2./Buffalo, NY

 

 

 Önarckép segédkerete/berendezése

Ady nem volt más a többieknél,

csak többet fájt s érzett.

De nagyon magyarosan, búsan.

Én nem vagyok új,

de olyanis mint Ady.

Én vagyok a következő: a Jelen.

A Jövőben csak a magyar Sors van,

s megyek arra,

bús lélekkel, magyar szívvel

s vak szemmel.

 

 

North of Shiraz, East.

I remember the time

I crossed the foothills

of the Zagros,

with your hand in mine,

until I came upon

the fig orchards.

 

I picked a fresh fig

and told you it symbolized

the sweetness of your love.

 

Then I climbed

up the slopes

to the juniper forest.

I plucked a twig of juniper

and told you it symbolized

the eternity of my love for you.

 

1995.-VI-9./Amsterdam

 

Bezárkozás

Árva vagyok, mert elhagytál engem,

a száz mögött, mell nélkül.

Nem vagyok senkinek.

 

Csak árva vagyok,

mert magyarnak születtem,

egyedül, még mindig nélküled.

 

A Pusztán jártam keresni Téged.

Nem láttam egy lelket sem,

csak a sajátom ébredt bennem.

 

S amit láttam nagyon gyanús volt:

fekete, sötét, cigány bőrében,

szépen csomagolva, ajándékozom Néked.

 

 

On the Caspian Sea

that whisper from the East came to me.

burning arrows with a vengeance,

flight true and fast.

 

I,

alone on an arrowhead,

cold iron at my feet,

flames engulfing my heart.

 

your message of love,

on each burning tip,

dipped in blood,

the blood of my ancestors.

1995.-VIII-13./Buffalo, NY

 

 

A hét vezér

Emlékszem arra, amikor bátorrá lettem.

Nagy fejedelmed voltam,

de meghalt a világ,

Szent testvéreimmel együtt.

 

 

Wo bist du, mein Schatz?

Where are you my love?

My hand is reaching

out to you

like the branches

of a pepper tree.

In the absence

of your love,

I only see a willow

in the pool of my desire...

 

Where are you my love?

I have sent forth

my undying love to you

with the message of surrender

on one hundred arrows.

In the absence

of your kiss,

my arrows fly to eternity...

Where are you my love?

The invitation

to my garden

was so that you could

smell the passion

of my burning peonies.

Will I touch you

before they turn to ash?

 

Where are you my love?

This void slices

with the ease

of Damascus iron.

I am calling for you.

Heal my wounds and

I will wipe away

your bloody tears...

 

1995.-III-2./Buffalo, NY

 

 

A három magyar haláltusája

Eddig sok-sok völgyön mentem át.

Azért, mert az életem nem könnyű,

hanem egy nagy bús, egyedüli Semmi,

közben, én nagy ember vagyok.

 

Magam nélkül, haltam volna meg.

 

 

Simple love, in the East

I look into her dark eyes,

I cry.

I run my hands through her silky dark hair,

I become sleepy.

I smell the wave from her soft skin,

I run to catch her.

I caress her belly,

she knows what I am thinking.

I take her to the place we met,

she doesn't leave.

I stare at something beautiful,

she sees inside my soul.

 

I stand next to her atop the Citadella,

we breathe Buda and become one.

I sit under a rainbow facing the

stormy waves of the Balaton,

her on my lap we become one.

I feel her heartbeat against my chest,

we become one.

 

1995.-VI-8./Wijk bij Duurstede

 

 

A Csaba királyfi temetője

Régen halászok voltunk.

Manapság csak horgászok.

 

Megöltem Csabát.

 

 

Budapest

climbing to the Citadella

my wife in my clasp

together we breathe Buda

later...

enjoying the aromas,

market squares in Pest.

 

hand in hand

proud.

 

we smile

I look away...

absorbing the city

realisation.

the child is teaching

the father.

 

1995.-VI-8./Wijk bij Duurstede

 

 

A szent magyar

Vérem a fő hozzávaló mindenhez:

fájdalomhoz, szenvedéshez, Halálhoz.

Ez a Kárpátok titka: örülni kell

a fájdalomnak, mert itt

Csak emberek léteznek.

 

Isten titka: élni kell

a fájdalommal. Még nem megyek

Istenhez, mert hiszek benne.

Azért vagyok bolond ember,

mert hiszek őbenne?

 

 

Take me on the breakwall

West

horizon

crashing waves

orange sky

glowing clouds

misty air

falling Sun

 

East

green trees

wind

calm harbor

rainbow

blue sky

Siofok

 

 

 

 

an interesting dichotomy

the east and the west

 

I

location, center

 

ability to rotate

choice of view

 

I chose west

so did they

 

1995.-VI-16./Buffalo, NY

 

 

Olyan fáradt mint Alberto

in collaboration with Alberto Moravia

 

At any moment in my life

I am living life to the fullest,

to the extent that I am weighed down

by chores and a job because for me,

merely being alive is work enough.

 

If I die young, they can never say

"he had so much life ahead of him",

because I have already felt

every emotion I need to,

even if it was created by my mind.

 

1995.-VI-18./Buffalo, NY

 

 

A halál előkészítése

A választást, hogy éljen-e,

ráerőszakolták. Így látja

maga előtt az önpusztulást,

saját önpusztítását, amely

előre elrendeltetett,

mint az ősi időkben.

 

 

A bezárás háborúja

A saját múzsám vagyok.

És a vágy képe is, a társadalom vágyáé.

A társadalomé, mely semmi mást nem

akar, mint megszabadulni önmagától.

 

 

Jó Ra kelt!

Futva, egy előrevetült álomszerűségben.

De mégsem álom, mert mikor a szemek

kinyíltak, a valóság véget ért.

Minden elveszett, a bezárás megkezdődött.

A háborúk háromszorosukra nőttek.

A férfiak hiányoztak, a nőket elrabolták,

a gyermekeket megölték.

A testvéreim vérben fekszenek, fejük

levágva. A kezeim...épek egy

következő háborúra.

Van aki azt mondja nem álmodom.

 

  

Magyarázat

Megtagadva a Napot,

Keletre

utazom.

 

Pestről,

keresztül a Kazakországon

a Bajkálhoz.

 

A következő keresés.

 

 

 

Bezárás

Egy ember...lelke sokszor megszületett,

mindig új és új testben. Magában

hordozza egész emlékeit.

...Ő még ismerte a régi vezérek arcait.

 

A létezés

küzdelem.

 

Egy világban, ami nem az ővé.

Szembennézve azzal, amilye van,

látja, hogy az mind elveszett.

1