TORONTO: St Stephen's Day Celebration (2007/08/19)

Click on the picture to see it in full size.

Notes:

1. Rev. Zoltan Vass, during his speech

Rev. Vass is the pastor of the First Hungarian Presbyterian Church of Toronto, he spoke about St. Stephen, the first king of Hungary. Aug. 20th is a national holiday in Hungary celebrating the the memory of this great king who ruled the country from 997 until his death in 1038.
2. Levente Forrai, reciting a historical text

Levente is a second generation Hungarian Canadian, an active member of the HCCC and the St. Elizabeth of Hungary R.C. Church.
3. Marika Vamos and Bela Szucs singing a duet from a popular operetta

They are amateur singers, a popular and frequent performers in the HCCC.
4. Dancers of Kossuth Dance Ensemble.

The group is from Kichener, Ontario
5. Dancers of Kossuth Dance Ensemble.

An other view.

SZENT ISTVÁN ÜNNEPSÉG Torontóban, 2007
Vasárnap, augusztus 19, d. u. 4 óra, Árpád-terem:
A képen látható a szereplők közül: Nt. Vass Zoltán,az ünnepi szónok; Forrai Levente; Vámos Marika és Szücs Béla; a Kitchener-i Kossuth Tánccsoport hat tagja. Szerepelt még : Szentiványi György. Török Erzsébet, Vinczer Péter, az Arany János és Szent Erzsébet Iskola tanulói közül négy kislány és a HCCC énekkar. Rendezte: Ormay Gabriella

Szent Istvánra emlékeztünk Torontóban
Dancs Rózsa
A torontói Magyar Kultúrközpont Szent István-napi búcsút rendezett 2007. augusztus 17. és 19. között. Az utca visszhangozta a magyar zenét, hagyományos magyar ételeket szolgált fel az önkéntesek népes csoportja, amit csapolt sörrel öblíthettek le a fogyasztók. De nemcsak a gasztronómiai inyencségek, hanem festmény-, könyv- és kézimunkavásár is felhívta a figyelmet a magyar rendezvényre.
Vasárnap d. u. 4 órakor az Árpád-teremben került sor a tulajdonképpeni Szent István-ünnepségre a Magyar Baráti Kör szervezésében. A nyári hőség ellenére szokatlanul nagyszámú hallgatóság gy?lt össze, akiknek Nt. Vass Zoltán mint ünnepi szónok tartott előadást a magyarok szent királyáról.
Szent István személyisége, állam- és egyházszervező politikája máig ható például szolgál, aki szívós energiával, okos taktikával fogott hozzá nemzetpolitikai fő feladatához. A történelmi keresztút előtt álló országban négy nagy probléma jelentkezett: a kereszténység megkedveltetése és szívüggyé tétele, közösségben az apostoli székkel és Nyugattal; az állam önállósága, vagyis nemzeti függetlenség mind a német-római, mind a bizánci császársággal szemben; erős monarchia és politikai egység fölépítése, vagyis a törzsi önállóság és h?béri hatalom megszüntetése központi kormányhatalom alapítása által; a magyar népi jelleg és szokások megőrzése a Nyugat-Európába való egyidej? beilleszkedés közepette. Diplomáciai és politikai érzéke nemcsak korának, de az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta Istvánt. Politikai, vallási és társadalmi szempontból ő teremtette meg Magyarországot, ő jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének. A magyarságnak négy különböző szomszédos kultúra — a török-mohamedán keleten, a görög-szláv a Balkánon, a latin-német nyugaton és a pogány-szláv északon — feszültséggel teli területén kellett ezek ostromló befolyásával és ellentmondásaival küzdelmet folytatnia. Nagy érdemeket szerzett az ország katolikus egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból, éspedig bencéseket, kiváltképpen a clunyi reform követőit, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított.
A szónok meghatóan ecsetelte azt a fájdalmat, amit István királynak apaként kellett elviselnie szeretett gyermeke, Imre herceg halálakor. István a nép szívében legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott föl. Benne és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze.
Az ünnepi beszéd után Vinczer Péter Istvánnak fiához intézett Intelmeit olvasta fel, majd kultúrm?sor következett. A Jacsó Marika vezette kitcheneri Kossuth-tánccsoport szatmári és jászsági táncokat adott elő, azután pedig Borbély Viktória és Kacsó Erika, az Arany János Iskola, valamint Alimi Mina és Alimi Angéla, a Szent Erzsébet Iskola tanulói szavaltak. Megjegyzendő, hogy a szavaló fiatalok közül Viktória spanyol anyanyelv?, Mina és Angéla édesapja pedig afgán. A magyar nyelvet azonban mindhárman hibátlanul beszélik. A szavalatok sorát Forrai Levente, Benkő Gabriella és Csibi Hajnalka szereplése tette teljessé. A Barsi Ernő Dalkör népdalokat adott elő bevonva a közönséget is az éneklésbe. Programjukat az új kenyérszentelés István-napi népszokása egészítette ki. Nagy élményt jelentett a hallgatóságnak Szentiványi György zongorajátéka, aki nemcsak saját szerzeményét adta elő, hanem más szereplőket is kísért zongorán. Vámos Marika és Szücs Béla énekszáma hatásos befejezése volt a nemzeti érzésekkel, hazafias büszkeséggel telített hangulatú délutánnak. Végezetül Török Erzsébet mint talpraesett ceremóniamester a színpadra szólította az önkénteseket, akiknek Mudlic Kató virággal jutalmazta a több napi önfeláldozó munkáját. A konyhában napokkal az esemény előtt folyt a készülődés, töltöttpaprika és –káposzta, rétesek hatalmas választéka, palacsinta, lángos, gulyás, pörköltek várták készen vagy sütésre előkészítve a fogyasztókat. Molnár Erzsébet, Enyedi Erzsébet, Döbrei Pannika, Olajos Ica, Mudlic János, Hosszú János, Horváth János, Csibi Hajnalka, Borbáth Erzsébet, Harmath Icuka és a barátja, Misi vállalták fel a hosszú órákat kitevő munkát. Olajos Icuka hangsúlyozta, hogy sok éve jár segíteni a konyhán, de eddig a Ház vezetősége ritkán ismerte el a munkájukat. Volt olyan elnök is, aki úgy vonult át a konyhán, hogy nem is köszönt az ott szorgoskodó önkénteseknek. Ezúttal megköszönik Mudlic Katónak, hogy a színpadra hívatta őket, nyilvánosság előtt kifejezve a közösség köszönetét.

2009/03/20