Bevezetés

Ez a jegyzet a Magasépítési acélszerkezetek címû tárgy gyakorlataihoz kíván segítséget nyújtani azáltal, hogy ismerteti az Eurocode 3 szabvány egyes elõírásait, és gyakorlati példákat is mutat a leglényegesebb alkalmazásokra.

A Magasépítési acélszerkezetek tárgyat felvevõ hallgatók elvileg már megtanulták annak alapjait, hogyan kell acélszerkezeteket méretezni; ennek megfelelõen ez a jegyzet már épít az Acélszerkezetek I. és II. tárgyakból megtanultakra. Bizonyos helyeken rámutatunk a két méretezési szabvány közötti különbségre is, más helyeken elvárjuk, hogy az összehasonlítást az olvasó tegye meg.

A magyar mérnöki gyakorlat ma az acélszerkezetek méretezésére az MSZ 15024 jelû magyar szabványt alkalmazza, amelynek legfrissebb változata az 1980-as évek közepén készült, tehát mintegy tizenöt éves. A szabványok a készítésük után bizonyos idõ elteltével elavulttá válnak, és kisebb-nagyobb továbbfejlesztésük válik szükségessé. Az MSZ 15020-as sorozat (Építmények teherhordó szerkezeteinek erõtani tervezése stb.) esetében ez az idõszak mintegy tíz-tizenöt év (a jelenlegit megelõzõ változat a hetvenes évek elsõ felében került kiadásra). Ez azt jelenti, hogy a szabvány megújítása e sorok írásakor már idõszerû volna; ilyen irányú munka azonban nem folyik. Mielõtt rámutatnánk arra, miért nem, talán érdemes sorra venni, mi is az oka annak, hogy a méretezési szabványok egy idõ után elavulttá válnak:

1. a méretezéselmélettel és egyes konkrét méretezési problémákkal kapcsolatos tudásunk fejlõdése-gyarapodása;
2. a gazdasági környezet változása (aminek következtében változik a gazdaságos szerkezetrõl alkotott képünk);
3. az építési technológiák fejlõdése (amely új feladatokat határoz meg, és esetleg régieket elavulttá tesz);
4. a számítási technológiák fejlõdése (amely meglévõ feladatok újszerû megfogalmazását teszi lehetõvé).

Ezek a tényezõk természetesen, sok más hatással együtt (például a környezetvédelmi, esztétikai stb. jellegû igények változása) komplex rendszert alkotnak, amelyben az egyes elemek egymással is kölcsönhatásban vannak (a gazdasági környezet változása hat az építési technológiák fejlõdésére, a számítási technológiák fejlõdése hat a tudásbázisunkra stb.).

Ami pedig a magyar méretezési szabványok továbbfejlesztése elakadásának legfõbb okait illeti, azok sem a szûkebben vett építõmérnöki szakmán belül keresendõk, hanem azon kívül: az egységes (vagy legalábbis annak elképzelt) európai szabályozás gondolatával, konkrétabban pedig az egységes európai mérnöki méretezési elõírások, az ún. tartószerkezeti Eurocode szabványok (angolul Structural Eurocodes) megjelenésével függnek össze. Az elképzelések szerint ezek a szabványok Európa valamennyi csatlakozó államában (egészen pontosan az Európai Szabványügyi Bizottság, a CEN teljes jogú tagállamaiban) teljes mértékben fel fogják váltani a nemzeti szabványokat. (Mivel pedig Magyarország, mely jelenleg társult tag a CEN-ben, elõbb-utóbb teljes jogú taggá válik, a magyar szabványoknak is várhatóan ez lesz a sorsuk.)

Ez a szabványsorozat (az Eurocode-ok, röviden EC-k) jelenleg nagyobb részt kísérleti stádiumban (ún. európai elõszabványként), kisebb részt kidolgozás alatt van; magyarországi bevezetése folyamatosan, bár meglehetõsen vontatottan halad.

Az Eurocode sorozat a következõ kilenc szabványt jelenti, amelyek mindegyike több-kevesebb részbõl tevõdik össze:
 
ENV 1991 Eurocode 1 A tervezés alapjai és a tartószerkezeteket érõ hatások
ENV 1992 Eurocode 2 Betonszerkezetek (értsd: vasbeton szerkezetek) tervezése
ENV 1993 Eurocode 3 Acélszerkezetek tervezése
ENV 1994 Eurocode 4 Betonnal együttdolgozó acélszerkezetek (értsd: öszvérszerkezetek) tervezése
ENV 1995 Eurocode 5 Faszerkezetek tervezése
ENV 1996 Eurocode 6 Falazott szerkezetek tervezése
ENV 1997 Eurocode 7 Geotechnikai tervezés
ENV 1998 Eurocode 8 Tartószerkezetek tervezése földrengésre
ENV 1999 Eurocode 9 Alumíniumszerkezetek tervezése

Az egyes szabványrészek legkevesebb (de a gyakorlatban inkább több, mint) három év próbaidõ eltelte, majd a közben felmerült módosítási javaslatok mérlegelése és átvezetése után európai szabvánnyá válnak (amit a nevükben szereplõ ENV jelzésbõl az ideiglenes jellegre utaló „V” betû elhagyása jelez); ezek az egyes tagállamokban már csak úgy vezethetõk be, ha az ütközõ nemzeti szabványokat egyúttal megfelelõen módosítják, illetõleg hatályon kívül helyezik.

Magasépítési acélszerkezetek ügyében az EC1 és EC3 szabványok érdekesek, az elõbbi a teherszabvány, az utóbbi pedig a tulajdonképpeni méretezési szabvány.

Az EC1 a következõ részekbõl áll:
 
ENV 1991-1 A tervezés alapjai* MSZ ENV 1991-1:1998
ENV 1991-2-1 Sûrûségek, önsúly és hasznos terhek**
ENV 1991-2-2 Tûzteher**
ENV 1991-2-3 Hóteher**
ENV 1991-2-4 Szélhatások**
ENV 1991-2-5 Hõmérsékleti terhek
ENV 1991-2-6 Kivitelezési terhek és alakváltozások
ENV 1991-2-7 Rendkívüli hatások
ENV 1991-3 Hidak forgalmi terhei**
ENV 1991-4 Silók és tartályok terhei**
ENV 1991-5 Daruk és gépi berendezések okozta terhek

Az EC3 részei a következõk:
 
ENV 1993-1-1 Általános és az épületekre vonatkozó szabályok* MSZ ENV 1993-1-1:1995
ENV 1993-1-2 Tervezés tûzhatásra
ENV 1993-1-3 Hidegen alakított vékonyfalú szelvények és profillemezek
ENV 1993-1-4 Rozsdamentes acél
ENV 1993-1-5 Keresztirányban nem terhelt lemezes szerkezetek
ENV 1993-1-6 Héjak teherbírása és stabilitása
ENV 1993-1-7 Keresztirányban terhelt lemezes szerkezetek
ENV 1993-2 Acélhidak
ENV 1993-3-1 Tornyok és távközlési tornyok
ENV 1993-3-2 Kémények
ENV 1993-4-1 Silók
ENV 1993-4-2 Tartályok
ENV 1993-4-3 Csõvezetékek
ENV 1993-5 Cölöpök
ENV 1993-6 Darut alátámasztó szerkezetek

A fenti felsorolásban *-gal jelölt részeknek már megjelent a magyar megfelelõje; a **-gal jelölt részek honosítása e sorok írásakor már folyik. Megjegyzendõ, hogy az ENV 1993-1-1 szabványnak megjelent két, A1-gyel és A2-vel jelölt módosítása, amelyek közül az A1 jelû honosítása jelenleg folyik. Ezek tartalma:

       A1 módosítás:
                D melléklet: S420 és S460 anyagminõségek
                K melléklet: Zárt szelvényû rácsos tartók kapcsolatai (újabb változat)

       A2 módosítás:
                G melléklet: Csavarás
                H melléklet: Épületek tartószerkezeteinek modellezése
                J melléklet: Magasépítési keretszerkezetek kapcsolatai (újabb változat)
                N melléklet: Kivágott gerinclemezek
                Z melléklet: A tervezési ellenállás meghatározása kísérleti úton
 
 
 
  1