1999-04-15.

Indítás:

A “Nu.xls” az Excel 97, a “95nu.xls” az Excel 95 szoftverrel nyitható meg. A fájlok makrókat (Visual Basic rutinokat) tartalmaznak, ezektől nem kell megijedni! Mindkét fájl két-két munkalapból áll, egy a kétcsuklós, egy a befogott kereteket számolja!

Bemenő adatok (citromsárga mezőben):

gamma – a tető hajlásszöge (fok)

L – a keret fesztávja (az oszlopok tengelytávolsága), méterben

H – az oszlop magassága (m)

Io – az oszlopszelvény inerciája a keret síkjában (cm⁴)

Ig – a gerendaszelvény inerciája a keret síkjában (cm⁴)

w – a tetőn működő egyenletesen megoszló teher (teljes hóból és önsúlyból, megfelelő biztonsági tényezőkkel szorozva) – kN/m

P – az oszlopokban a daru miatt fellépő szimmetrikus többletnyomóerő (kN) – ennek nagysága: (A_max + A_e)/2, ahol A_max a legnagyobb reakcióerő (biztonsági és dinamikus tényezőkkel szorozgatva), A_e pedig a vele egy időben a másik konzolra ható reakcióerő. Ezeket a reakcióerőket értelemszerűen abból a daruteher-esetből kell számolni, amely a legnagyobb A_max-ot szolgáltatja.

Tennivaló:

A “roo” feliratú, ugyancsak sárgával jelölt mezőkben olyan értéket kell találni, amelyre az eggyel lejjebb lévő számok közel nullát adnak. A J17 mező értéke csak a J16 mező értékétől, a K17 mező értéke csak a K16 mező értékétől függ.

A 17. sorban lévő értékek a szerkezet stabilitási függvényekkel felírt érintő merevségi mátrixa determinánsának emberi léptékre torzított (10 alkalmas hatványával osztott) értékét tartalmazzák; a 16. sor sárga mezőiben lévő szám pedig az oszlop r = P / P_E (lásd később) tényezőjét jelenti. A determinánsnak elvileg több zérushelye is van; azt kell megkeresni, amelyhez tartozó r érték a lehető legkisebb pozitív szám.

Ennek érdekében induljunk egy nullához közeli számmal (nullára a számítások nem értelmesek, ezért pl. 0,001), majd 0,1; 0,2 stb. következzen. Közben figyeljük az éppen változtatott mező értékét, és akkor álljunk meg, ha az előjelet vált. Ekkor finomítsuk a rértéket egészen három tizedesjegyig. (Nem az a cél, hogy a determináns feltétlenül nulla legyen, hanem az, hogy a zérushelyet r -ban legalább két (de inkább három) értékes tizedesjegyre megközelítsük.

Ha mindkét sárga mezőt sikerült megfelelően beállítani, akkor a kék mezőkben megkapjuk a végeredményeket: a “rugalmas kritikus teherarányt”, valamint a kétféle kihajlási alakhoz tartozó ntényezőt az oszlop és a gerenda vizsgálatához.

A narancssárga (szürke) mezőben tájékoztató adatok szerepelnek, amelyekkel nem kell foglalkozni (ld. később).