Kamarás Kati lapja

• • • Kamarás Katinak hívnak, és a harmincas "jesszusozók" csak hallgassanak el: 45 éves leszek júniusban. (Elég szörnyû, de hozzá lehet szokni.)

      Az ELTE-n végeztem vegyész szakon 1976-ban, onnan kerültem a KFKI-ba, és azóta is ott vagyok, lényegében fizikusként, csak az intézet neve változott, különbözõ akadémiai átszervezések kapcsán.

      A férjem fizikusként végzett, és a változatosság kedvéért tudományfilozófiával foglalkozik. Mivel mindkettõnk munkája elég sok nemzetközi kapcsolattal jár, ezeket ki is használtuk. Elõször úgy gondoltuk, elmegyünk egy kicsit Amerikába, a gyerekek megtanulnak angolul, aztán egy kicsit Németországba, ott megtanulnak németül, és mire onnan visszajövünk, szépen otthon maradunk, mert a gimnáziumot már jobb, ha Magyarországon végzik. Aztán valahogy hol a férjemnek, hol nekem adódott valami ösztöndíj vagy munkalehetõség, amit "nem lehetett kihagyni", úgyhogy eléggé változatos volt a házasságunk eddigi húsz éve, felváltva éltünk Magyarországon, Amerikában, Németországban és Hollandiában - a gimnázium pedig mégse lett olyan fontos, bár mindkét gyerekünk belekóstolt a magyar gimnáziumokba. Õket az ismerõsök felváltva sajnálják és irigylik, vagy egyiket mondjak és a másikat gondoljak, de õk maguk azt mondjak, nekik nem volt rossz ez a vándorélet. (Errõl azért majd írok részletesebben.)

      Lõrinc (19) amerikai egyetemre (college) jár Vermontban, Kristóf (15) pedig középiskolába Bostonban, ahol a család többi része lakik júniusig. Június végén mi is hazamegyünk Pestre

      Kamarás Kati 

Levélcím: kamaras@power.szfki.kfki.hu