Eszter szépen növekedett és a lakást is csinosítgattuk (bár még mindig sok lenne vele a teendőnk) így kicsit több szabadidőnk volt, bár Eszterrel nem volt mindig könnyű utazni. Egyéb említésre méltó események:

• Új autónk is lett az idén.
• Összeállítottam a kedvenc könyveim listáját.

My trips in 2005

Nagyirtáspuszta (26-28 December)

Nagyirtáspuszta is nothing more than a small clearing in Börzsöny, a hilly area (well, its mighty 900+ meters high peaks classify it as a mountain by Hungarian standards) north of the Danube-bend and Budapest. It serves as a hub for several trekking trails in the region and it also features a 4-star hotel. We were lucky with the weather as a nice snow-cover made the place look idyllic. We had short walks in the neighbourhood and were also testing Eszter's new sledge to her pleasure. The hotels restaurant is definitely nice and we were also satisfied with the hotel this time. It even offers free internet and a nice sauna.

Sopron (21-23 October)

We spent a short weekend here. Sopron has a lot to offer, but being with Eszter we limited our activities mostly to short walks in the nice green neighbourhood of our hotel (by the way, Hotel Szieszta is not necessarily a place we would recommend: the rather ugly building representing the typical concrete architecture of the 70's is somewhat run-down, and so is the furniture in the rooms. The bathroom was particularly ugly.) One evening we decided to eat out, the nearby Aranyfácán restaurant is quite OK, although it was not possible to park in front of it, so we had to take a turn and park on the main road. The weather was rather bad, mostly grey and rainy, so we were rather grateful for the short sunny period on Saturday afternoon and we used it to visit the viewing tower at Károly magaslat.

Őrség (10-17 July)

We stayed in an apartment at the Őrség Vendégház (a guest house) for a week. Although the bathroom in our apartment was very small, it was otherwise a nice place and the hosts were very friendly. I recommend tasting their "mézes pálinka"! Eszter being two years old, we had to concentrate on programs for her. The nearby playing grounds helped a lot and she also enjoyed our brief walks at the neighbourhood. especially when she could see the chicken around. The number of excursions was also limited by two rainy days, so no wonder that the list below is very short:

Pityerszer at Szalafő (13 July)

The open-air museum is a real gem and it is indeed special because in this case the buildings were originally built on the spot.

Güssing (14 July)

The Battyhány castle situated on top of a steep hill rules the landscape of this nice town. The castle also features an interesting exhibition and offers a wonderful view of the town and the neighbouring landscape. Even Eszter enjoyed this trip very much, so this was by far our best day.

Vadása lake near Hegyhátszentjakab (15 July)

We borrowed two bikes from our hosts and had a brief cycling trip to the nearby lake, had a brief walk there, enjoying the scenery and taking photos. Later this day we also visited Alsószeri csárda at Nagyrákos: the food was quite OK (I recommend trying dödöle), but the service could definitely improve: one of the waitresses refused us almost rudely when we asked to keep the menu at our table while we were there and "somehow" they also managed to miscalculate the change.

Velemér (16 July)

We visited the medieval church with beautiful wall pintings from the XIV. century. It was one of the highlights of our trip indeed! On the way back we stopped at Pankasz to have a look at the beautiful wooden bellfry.

Porva (20-22 May)

We stayed at the Hotel Szépalma for 2 nights. The neighbourhood is wonderful, in the middle of Bakony, the biggest mountain range of the country (well, "biggest" means occupying more territory than other mountains, because otherwise there are many higher peaks than the ones here, and anyway using the word "mountain" is an exaggeration, really), a beautiful mixture of woods and meadow, gently rolling hills and inviting hiking trails. We did not do any hiking, though, apart from very short walks with Eszter in the very neighbourhood of the hotel. We also tried a bit of biking which was a shocking experience to me as I had to realize how unfit I have become in the last two-three years.

München (15-17 April)

(The pictures were taken by András Gyurcsányi.)

A weekend in Munich in a cheap and reasonable garni hotel near the pedestrian zone of the city centre. We concentrated on quality testing (well, tasting) of Bavarian beer. The following famous pubs were the subject of our testing process:

Hofbräuhaus

We started here on Friday night. This place has the same role in München as U Fleku in Prague: very traditional, excellent beer and food, and rather touristic "must-see" today. Even the look of the garden with its trees is similar to its counterpart in Prague. We tried both Hofbräu Original and Hofbräu Dunkel, the portion (as in so many places in Bavaria) is one liter, so we also ordered some heavy pork trotters with cabbage and potato dumplings, that's about our wellness weekend...

Chinesischer Turm

It was Saturday afternoon when we finally arrived at this cosy biergarten, with a wide choice of beers and food, and also nice music. Perhaps this was the best of the weekend, and we also spent some time with playing bridge, let us not mention the result. We tasted two types of beer, one called Starkbier (a bit dark in colour) and the other called Sommerbier (if I remember the name properly) and both were excellent!

Augustiner Restaurant

Saturday evening we wisited the terrace of the famous restaurant in the pedestrian street (although I would have preferred the cosy-looking inner rooms). Unfortunately we did not like the service, and the beer (Augustiner Edelstoff) somehow did not taste good either, so we left the place soon.

Weisses Brauhaus

After leaving the Augustiner Restaurant I managed to find this cosy place and it was definitely worth staying here! They have Schneider Weisse beers on the tap, we tasted the "semi-dark" Originalt and ordered a selection of Wursts, and enjoyed both the drink and the food! The service was also excellent!

We also had a bit of sight-seeing on the way from one pub to another:

Peterskirche

It was Saturday morning we visited the tower of this church that is not far from the city hall and offers a nice view on the city!

Hofgarten

We stayed here for about ten minutes to eat the strawberries we bought in the morning (the taste was not as good as its look, unfortunately) then we continued towards our Biergarten.

Frauenkirche

One of the landmarks of the city, we visited it on Saturday afternoon. It did not impress me so much, although I liked the ball-like tower tops (maybe an early tribute to FC Bayern... :-)

On the way home on Sunday we stopped at Melk Abbey. Although the monumental Baroque building is indeed very rich and beautiful, I did have ambivalent feelings as to me this abbey mostly symbolised the power of the Catholic Church.

Mitterbach am Erlaufsee (24-27 February)

Mitterbach is a village in Niederösterreich, near Mariazell. We tried a short cross-country skying course organised by Bozsik Sífutóiskola. The time was too short for learning even the basics but still we had a lot of fun and enjoyed the stuff a lot. I hope we will manage to continue with cross-country skiyng...

Utibeszámolók (2005)

Nagyirtáspuszta (december 26-28)

Nagyirtáspuszta nem más, mint egy szép nagy tisztás a Börzsönyben. Turistautak keresztezik itt egymást és van itt egy 4 csillagos kis hotel is, nyáron uszómedencével. Szép téli időnk volt, a hótakaró igazán idillivé varázsolta a környezetet, ahol kisebb sétákat tetünk Eszterrel és teszteltük az új szánkóját is. A hotel étterme jól főz, van ingyen internet és a szaunát is élveztem.

Sopron (október 21-23)

Rövidke hétvégét töltöttünk Sopronban, főleg a Lővérekben sétálgattunk Eszterrel, bár első este azért az óvárosban is tettünk egy rövidke sétát. Említésre méltó még rövid kirándulásunk a Károly-magaslati kilátóhoz, ahol külön szerencsénk volt, hogy az amúgy borús, esős hétvégén egy rövidke derült időszakban élvezhettük a kilátást. Szombat este az Aranyfácán étteremben ettünk, elég jó, csak parkolni nem lehetett a keskeny utcában. A szállásunk a Hotel Sziesztában volt, hetvenes évekbeli SZOT üdülős emlékeket idéző épület, sajna ráférne egy felújítás, a szobánkban meglehetősen lerobbant bútorok voltak, a fürdőszoba felszerelése is már régen megérett volna a cserére.

Őrség (július 10-17)

Egy apartmanban laktunk egy hétig az Őrség Vendégházban. Kellemes hely, kedvesek a háziak és nagyon jó a mézes pálinka is. Egyetlen kifogásunk az volt, hogy az apartmanban a fürdőszoba túl kicsi. Eszterrel nem könnyű mostanság utazni, teljes egészében hozzá kell igazítani a programot, így rengeteg időt töltöttünk a vendégház körül, a játszótéren, a lovaskocsiknál, a tyúkól környékén, mert Eszter ezeket élvezte a legjobban. Ráadásul két nagyon esős napunk is volt, amikor szinte alig tudtunk kimozdulni. Így aztán nem sok helyre jutottunk el:

Szalafő (július 13.)

A pityerszeri szabadtéri múzeum igazi specialitás, amennyiben nem olyan épületeket mutat be, amelyek tényleg eredetileg is ezen a helyen épültek fel és eredetileg is a bemutatott célt szolgálták. Gyönyörű hely, csak sajna nagyon kevés időnk volt rá.

Güssing / Németújvár (július 14.)

A várost a festői várdomb uralja, rajta a Battyhány kastély impozáns romjaival. Pontosabban, a kastély egy része még áll és egy érdekes kiállítás is megtekinthető benne, nem beszélve a termekből és a toronyból elénk táruló szép panorámáról. A várlátogatást még Eszter is élvezte, így ez volt talán a legszebb napunk.

Vadása tó Hegyhátszentjakab mellett (július 15.)

Kölcsönbiciklivel tekertünk vagy tíz percet, míg a tóhoz eljutottunk, ahol egy rövid sétát tettünk. A további biciklizés ellen Eszter erősen tiltakozott, így tovább már nem jutottunk, pedig kiváncsi lettem volna a Borostyán tóra is. Aznap az Alsószeri csárdában ebédeltünk Nagyrákoson: a kaja jó volt (a dödöle a helyi specialitás, amit melegen ajánlok is, ha talán nem is itt), de a kiszolgálás hagyott maga után kivánni valót: a pincérnő elég durván elutasította azt a szerintemtermészetes kérésünket, hogy egy étlapot megtarthassunk (pedig a tálalón legalább tizenöt másik volt még) és valahogy a visszajáró összegét is "eltévesztették".

Velemér (július 16.)

A csendes és hangulatos erdei tisztáson álló középkori templom igazi gyöngyszem a XIV. századi falfestményekkel! Mindenképp az egyik legszebb látnivaló az Őrségben. Visszafelé vetettünk egy pillantást a szoknyás haranglábra Pankaszon, az is szép.

Porva (május 20-22)

A Hotel Szépalma vendégei voltunk egy hétvégére. A környezet gyönyörű, a Bakony közepén, a Kőrishegy aljában, túrautak között egy madárcsiviteléstől hangos völgyben. Mi ezúttal nem túráztunk. Egy kicsit kerékpároztunk (edzetlenségem siralmas voltát sikerült megállapítanom!) és a hotel körül sétálgattunk Eszterrel.

München (április 15-17)

(A képeket Gyurcsányi András készítette.)

Egy rövid hétvégére ugrottunk ki a barátaimmal Münchenbe. Szállásunk egy olcsó, de elfogadható színvonalú és kedvező fekvésű garniszálló volt a belvárosban, a sétáló övezet szélén. Négyfős társaságunk elsősorban a sörre koncentrált, így a szűkre szabott időkeret ellenére is sikerült négy híres müncheni söröző választékát tesztelni:

Hofbräuhaus

Péntek este itt kezdtünk. "München U'Fleku-ja" (az udvar, ahol leültünk egyébként tényleg egy kicsit ama prágai intézményre emlékeztetett) kötelező penzum minden müncheni látogatónak, még akkor is, ha nem szereti a sört. A csapolt Hofbräu Original és Hofbräu Dunkel alapadagja, mint oly sok helyen Bajorországban, 1 liter, hát rendeltünk hozzájuk emberes sült csülköt is káposztával és knédlivel, na ennyit a wellness-hétvégénkről.

Chinesischer Turm

Szombat dél már elmúlt, mire rátaláltunk az Englischer Gartenben erre az igazi hangulatos sörkertre, többféle sörrel és remek kolbászos tálakkal, bajor sramlizenével. Talán itt éreztük magunkat a legjobban, le is játszottunk vagy két oktávot, az eredményt borítsa a feledés homálya. Amúgy kétfajta sört is kóstoltunk (félbarna Starkbier és világos Sommerbier, ha jól emlékszem), az egyik jobb volt, mint a másik!

Augustiner Restaurant

Szombat este ültünk ki a sétálóutca patinás sörözőjének a teraszára (bár a belső termek jobban néztek ki szerintem), de a kiszolgálást nem szerettük, és a sört (Augustiner Edelstoff) sem igazán, így aztán hamar továbbálltunk.

Weisses Brauhaus

Szombat este végül sikerült a társaságot ebbe a hangulatos sörözőbe becsábítani és nem bántuk meg. Itt Schneider Weisse söröket csapolnak, mi a félbarna Originalt ittuk, hát igen remek volt, csakúgy, mint a kolbásztál!

Azért egy kis városnézés is belefért a programba:

Peterskirche

A városházától nem messze álló templomot leginkább a tornyáért látogattuk meg szombat délelőtt, onnan ugyanis remek kilátás nyílik a városra, készítettem is jó néhány képet.

Hofgarten

Itt is szombat délelőtt jártunk, kb. egy tíz percet üldögéltünk, hogy elfogyasszuk az útközben vásárolt epret (amelynek az íze sajnos sokkal rosszabb volt, mint a kinézete), mielőtt felkerekedtünk a vágyott sörkert felé.

Frauenkirche

München egyik jelképét szombat délután néztük meg. Igazából nem tett rám mély benyomást, egyedül a két torony tetején látható "labdák" teszik jellegzetessé (talán az építész az FC Bayern korai rajongója volt... :-).

Hazafelé megálltunk egy órára a melki apátságnál. A monumentális épületegyüttes leginkább említésre méltó része a tobzódó barokk templom és a gazdag könyvtár. Az ellenreformáció egyházának minden gazdagságát és hatalmát bemutatja Melk, felemás érzésekkel sétáltam az épületben.

Mitterbach am Erlaufsee (február 24-27)

Mitterbach Alsó-Ausztriában található, Mariazell közelében. Mi egy sífutó-tanfolyamon vettünk itt részt (a Bozsik Sífutóiskola szervezésében). Az idő túl rövid volt még az alapok elsajátításához is, de kostolónak remek volt. Szerintem lesz folytatása a dolognak...

The 31 movies I saw in 2005

Legend:

• : Best of the crop. I usually pick 5 movies at the end of the year to receive this mark. By clicking on the icon you get to the list of the selected movies for this year.
• : Films I really recommend. I am not so much choosy, so quite a few movies receive this mark.
• : Films that you should really avoid. I am rather tolerant, so not very many movies get awarded with it.

The Family Stone (29 December)

The obligatory Christmas movie for families, a bit of a comedy, a bit of a tragedy and a lot of emphasis on love. Acceptable. Or a bit worse.

Harry Potter and the goblet of fire (10 December)

Spectacular, as always, but the story is definitely weak. The film is too long, contains unrelated episodes and illogical turns.

The Brothers Grimm (26 November)

Not as good as some of the former Gilliam movies: this is just a simple fantasy movie, although it is better than the average.

Fej vagy írás (11 November)

The Hungarian version of Notting Hill: how the famous female star (a supermodel, in this case) falls in love with an ordinary and shy guy. Unfortunately the Hungarian versionis much weaker than the original: acting is almost non-existent and so is the story.

2046 (29 October)

A movie with a unique visual world, with the sole purpose of conveying a feeling. It is a real gem, but you need to prepare for that. If you do not, then you will easily get bored and this is what happened to me. This is a pity because I lost the chance of a great experience by not being able to dedicate myself to the movie.

Nochnoy dozor / Night Watch (24 October)

The empire strikes back. The Russians, after losing the cold war, try to challenge the US in one of their dominant domains: film making. They probably have a long way to go, but the effort is indeed remarkable: this movie has all the ingredients for a reasonable success among sci-fi/fantasy circles. Imaginative visual effects, creative, well-written and fast paced story and good acting. The story is even written as a trilogy, so stay tuned for the next part! Even the promotion of the movie is fairly professional, although that actually proves that perhaps the Americans already know how to handle this new Russian "threat". They simply buy the talent: the film is distributed internationally by 20th Century Fox.

Broken Flowers (15 October)

This is a movie that has a long-term effect. At first sight, it is a slow-paced, seemingly boring story lacking excitement and emotions. However, after a while, you realize how much you learn about different ways you can lead (or could have led) your life, the different values that can make you happy (or unhappy). The main character is a rich middle-aged man who has no family and no intention to get one. Suddenly he receives a letter which tells him about an unknown son. After some hesitation, he embarks on a trip to meet his old girlfriends and to find his son. By meeting the girlfriends, he is confronted with the various ways their lives have failed and he slowly seems to realize how his own life is a failure. The more he travels, the more he wants to find his son, as if an eventual meeting could turn a failed life into a meaningful one. At least, this is my interpretation, although I think that the story is quite enigmatic and thus is open to some other interpretations.

Kész cirkusz (17 September)

A Hungarian attempt to ride on the wawes of the recently popular genre of "funny action movie about how suckers overplay professionals against all the odds" (like Guy Ritchie's Lock, Stock & Two Smoking Barrels). Not a bad attempt, actually, as it successfully mixes local colours with the generic rules of the pattern.

Man to man (13 September)

A fairly enjoyable movie about prejudices and racism in Europe in the XIX. century. Arrogant white men consider African bushmen to be a link between humans and apes, until some of them realize that the bushmen are not less human: in fact, the so-called civilized Brits behave like Barbarians and they are the ones who need a lesson about humanity.

The Island (3 September)

Yet another action packed movie using ancient story patterns about clones being the victims of an anti-utopian society breaking the good old values of humanity. Fortunately we have some heros around who first escape from their prison and then return to destroy the system and liberate everyone. Although they are only two against the system, they manage to triumph in the end, as you expect. Very original story, indeed. Still, the actions are OK and Scarlett Johansson looks terrific.

Sky Captain and the World of Tomorrow (30 August)

The story and the whole world of the movie is based on the style of a typical comics from the 40s. Of course it is spiced with the latest computer technology on visual effects, so it is a somewhat strange blend. This imaginative blend is actually the main selling factor of the movie, as otherwise the story is calculable and dull.

Divine Intervention (20 August)

This is the Palestinian version of Sanger fran andra vaningen: it shows the everyday madness of the people in shockingly surreal scenes. These are not about terrorist attacks, rather they show small agressions like throwing your garbage into someone else's garden, making a hole into the road next to your house so that cars break down, or taking away and pegging a boy's ball. Later on the film shows a border checkpoint between Ramallah and Jerusalem and also some "fighting" scenes between a "Palestinian ninja" and Israeli milicists, but that is also presented in a similar surreal and ironic manner.

Ae Fond Kiss (2 August)

This film was quite good, but I am still somehow disappointed. The reason is that the former movies by Ken Loach (Raining Stones is my favourite) are much-much better than this one: this is just "yet another" British movie of the "real social problems in Britain" theme and - again - quite good, but it lacks the elementary force of former Loach movies: probably the script is too mediocre, building on ancient patterns, or perhaps it is the acting (well, the acting is good, so maybe not), or something else, I do not know. Anyway, despite my disappointment, this is still a recommended movie.

Comme une image (27 July)

After praising Le gout des autres so much, it was obvious that I must see Agnes Jaoui's new movie. I am not disappointed: this film is as exciting and charming as the previous one. It seems that the main thread of her movies is about how people seek unrealistic goals in their personal relations and how difficult it is for them to realize (if at all possible) that they could easily find happiness by trusting and loving some other people around them.

Pane e tulipani (25 July)

A charming movie: simple story about a housewife leaving her ignorant husband and finding her lost self in Venice. However, the simple story is filled by great acting and with the idealistic belief that you can always find happiness.

Kingdom of Heaven (24 July)

This film is a quite spectacular, as you would expect from a Ridley Scott movie. The fighting and battle scenes are up to the Hollywood standards. Unfortunately, its story is disappointingly shallow and not only boring, but sometimes even annoying.

The Hitchhiker's Guide to the Galaxy (18 June)

I think this film is a quite good effort: it gives Adams' humour back as much as possible. The Trillian-Arthur romance is a bit too commercial, but I am in a good mood thanks to the high number of good gags and the impressive visual effects, so I can tolerate that, after all. The book is of course better.

Star Wars: Episode III - Revenge of the Sith (9 June)

Mediocre story and acting (sorry fans, but this has to be stated) but wonderful visual effects and spectacular scenes. Exactly what I expected so I am content with the movie, after all.

House of flying daggers (2? May)

Spectacular fighting scenes (sometimes ballet-like) and a slow paced oriental story. A weaker piece of the "Crouching Tiger, Hidden Dragon" genre, but still enjoyable.

5x2 (16 May)

The story of a failed marriage in five episodes, going backwards in time Frustrating story and despite the correct acting I felt it was empty.

Sorstalanság (10 April)

Well, I liked this movie, after all. It was not as extraordinary as the book. It suffered from a few bad decisions, most importantly the choice of music: Morricone is very good but I think for this movie something less 'harmonic' would have been needed. Also, it was perhaps a bit too conventional: there were too many beautifully photographed pictures (yeah, Koltai is a director of photography in the first place and you could see that). The book is unique and a proper movie should have come out with something unique as well, but this movie failed to do so. Still, it did managed to convey some of the messages of the book: they fatalist way the Jews let things happen without trying to escape, or fight; they various survival strategies in the camp, they way Gyuri's strategy failed at one point and his extraordinary luck that despite this failure he was saved.

Der Untergang (5 April)

Bruno Ganz is perfect as Hitler! This fact alone would make the movie worth seeing, but there is more than that. It as a precise account of how the madness ruled in the last days of Hitler reign: how he let the country suffer and when he realized that inevitable end, how he said that Germans did deserve the fall. The film showed a lot of futile deaths: ten year old recruits falling in the streets of Berlin fighting against the Russians, deserters shot by Gestapo patrols. It also showed Hitler's power over the people who still obeyed him and many of them also followed his example and commited suicide in the last days. Perhaps the most shocking was Frau Gobbels, who murdered of her six children, saying that it was not worth living in a world without nazism. All in all, the film was shocking and it gave you a strong warning: beware fanatic dictators!

Dallas Pashamende (27 March)

Great movie with great performances! Even the story (the usual weak point of Hungarian movies) managed to capture me, although in retrospect it seems rather calculable and builds too much on usual cliches. The major strength of the movie is its atmosphere, built up by the shocking images of the gipsy ghetto and the amatuer (well, they seem so real that I think they give themselves) cast. Also, roma communities are known for their lively and dominantly happy "southern" character, despite the poor conditions they live in: this is also shown here. I am sure that it takes more than this movie to make progress in emancipating the Romas of Central and Eastern Europe, but this movie certainly raises your understanding of these exploited people living "ganz unten".

Ray (13 March)

Great music, excellent story and acting! I am going to buy a Ray Charles CD very soon!

Meet the Fockers (8 March)

This was a kind of a present for my girlfriend for Women's Day, but to my surprise I enjoyed it as much as she did! An easy comedy with frenetic gags, in which you recognise the embarrassing situations when your parents explain all your dirty childhood secrets to you beloved one, when you bring her to the parental home for the first time.

Girl with a pearl earring (6 March)

Great movie about a great painter (Jan Vermeer) and about the creation of a great painting the creation of a painting (Girl with a pearl earring). Great acting and a very precise and impressive account of the life in Delft at the dawn of capitalism. Also, a very precise presentation of a great artist who is not very well understood even by his relatives, but thanks to the rich sponsor he enjoys moderate financial and artistic freedom. And it is also a precise presentation of a talented maid who understands his work better than anyone else. In modern days she could become an artist herself, but in the late middle ages she has her fixed place in the society.

Coffee and cigarettes (13 February)

A set of loosely coupled small scenes. Most of them are just l'art pour l'art joking, but a few of them manage to show more about people's relations: my favourites are the scene by the "double" Cate Blanchett, and the tea-drinking scene by Alfred Molina.

Luther (12 February)

This is a rather well written and played movie about Martin Luther's life. It explains why he gradually turns against Rome, seeing that the Catholic church is making profit out of the people's belief. The political reasons of his success are less clear. The people's support is evident: he represents a clear voice, someone who offers spiritual help rather than someone who always wants more and more money. Rome's viewpoint is also clear, they want their business undisturbed. It is less explained why the great German princes decide to back him. Some might have been convinced by his ethical arguments, as hinted by the movie. More likely is however, that they see Luther's reformantion as a good way to get rid of the political influence of Rome and weaken the power of the emperor Charles V. Whatever the reason, the movie is good.

Whale rider (15 January)

The story is about the conflict between two stubborn persons in a small community that tries to maintain its traditions in a modern globalised environment. The 'funny' thing about the conflict is that it is between the two persons who really want to preserve the community's culture. The grandfather is the traditional leader (the chieftain, if you like) and is looking for a worthy successor. The granddaughter wants to prove that despite of being a girl, she is the one to follow him. The film ends happily, suggesting that the old and sometimes funny-looking traditions can be adjusted to modern achievements like emancipation. I hope it is really so, because if those sometimes funny-looking traditions vanish, then the community will eventually cease to exist as well: it becomes a bunch of people without identity, eating hamburgers and watching TV.

Immortal (12 January)

Innovative and unique visual style, mediocre story (I have some deja vu feeling about this sentence...;-). Anyway, the major problem with the movie is indeed the poor and often boring story that borrows too many patterns from earlier sci-fi classics.

Nyócker! (2 January)

Innovative and unique visual style, mediocre story and dialogs (we often could not actually understand the dialogs, I do not know whether it was the problem of the movie or of the screening hall). still, it is an enjoyable piece.

Number of films by country of origin:

Please note that the list is far from perfect for at least two reasons:
• Many films are produced in international cooperation and my list does not take that into account. I have assigned each film to a single country, to the one that looks "most appropriate" to me, but this is of course a highly subjective and debatable decision. For instance, I counted Harry Potter and Hitchhiker's Guide as British, because the original story and the main actors, although they are produced from Hollywood money. Similarly, Man to man and Girl with a pearl earring are counted as British based on their language and some actors, although they are produced in European cooperation. Thus, I list 5 British movies, although the only truly British film is Ae fond kiss.
• Last year I had a Hollywood category, but this year I decided to abandon that as it had been a badly defined category containing all US and UK films. Obviously not all US and UK films were produced by Hollywood money an at the same time some films in other contries are also produced at least partly by Hollywood companies. For a while, I was considering that the Hollywood category would contain movies for pure entertainment and other categories would only contain movies representing artistic value. However, really good movies can combine entertainment and art and furthermore I felt that it would be an elitist and hypocrite approach to imply that Hollywood does not produce movies with artistic values.

A 31 film, amit 2005-ban láttam

Jelmagyarázat

• : A legjobbak. Év végén szoktam kiválasztani azt a 3-5 filmet, amelyek a legjobban tetszettek. Az ikonra klikkelve az ezévi listához jutsz.
• : Filmek, amelyeket igazán szerettem. Nem vagyok túl válogatós, elég könnyen adom ezt a jelet.
• : Filmek, amelyeket nagyon nem szerettem. Elég toleráns vagyok, úgyhogy ritkán szerepel ez az értékelés.

Kőkemény család (december 29.)

Az obligát karácsonyi családi mozi, egy kis szerelem, egy kis szeretet, egy kis komédia, egy kis tragédia, egy kis szeretet, politikai korrektség, egy kis szeretet, és persze egy kis szeretet, ha még nem mondtam volna. Kicsit lapos, de nézhető. A magyar cím a szokásos értelmetlen, félrevezető jópofáskodó magyar címferdítés, a kitalálóját jól pofán kéne vágni...

Harry Potter és a Tűz Serlege (december 10.)

A látvány a szokásos de a történet szerintem laposra sikeredett. Túl hosszú is a film, és sok az összefüggéstelen, zavaros elem, illetve a megmagyarázatlan és logikátlan fordulat.

Grimm (november 26.)

A Grimmben nincs meg a korábbi "nagy" Gilliam filmek intellektuális ereje és talán a látványvilága sem olyan egyedi és erőteljes, de azért egy átlag fantasy filmnél jóval színvonalasabb darab. Mindenképp megéri a mozijegy árát...

Fej vagy írás (november 11.)

A Sztárom a párom magyar vátozata: a híres nő (esetünkben egy szupermodel) és a szerény névtelen férfi (esetünkben egy műegyetemista) románca. A halivúdi eredeti sokkal jobb, a magyar változat elképesztően gyenge, a sztori szinte nem is létezik, a színészi játék feledhető.

2046 (október 29.)

Egy igazi művészfilm, amely egy életérzésről szól és amelyben a film látványvilága, színei, beállításai tökéletes harmóniában vannak ezzel a hangulattal. Sajnos nem voltam ráhangolódva erre a hangulatra, így nem fogott meg a film. Magyarul untam, de ez szerintem inkább az én hibám, mint a filmé: jobban fel kellett volna készülnöm rá.

Nócsnoj dozor / Éjszakai őrség (október 24.)

A birodalom visszavág. Az oroszok a hidegháború elvesztése után hazai pályán hívták ki az amcsikat: közönségfilmet készítettek. A halivúdi dominancia megtöréséig még hosszú az út, de az Éjszakai Őrség ezzel együtt is figyelemre méltó. Minden elem adott hogy egy újabb kultuszfilmmel gazdagodjon a fantasyk népes rajongótábora. Egyedi képi világ, gyors ritmusú és meglepő fordulatokat tartogató sztori, remek szereplők jellemzik. Trilógiáról lévén szó, a folytatás is adott, már várom is. Az amcsik persze tudják mit kell tenniük a hegemóniájuk megőrzéséhez: egyszerűen megvették a filmet, így aztán azt nemzetközileg a 20th Century Fox forgalmazza.

Hervadó virágok (október 15.)

Lassú léptű, látszólag unalmas mozi, se izgalom, se ézelmek. Aztán egy idő után érdekessé válik a történet, ahogy a már nem teljesen fiatal néző szembesül azzal, hogy a szintén nem teljesen fiatal szereplők milyen különböző életutakat járnak be. A főszereplő egy gazdag, öregedő agglegény, aki már nem is akar családot. Aztán egyszer csak kap egy névtelen levelet, amelyben arról értesíti egykorvolt barátnője, hogy van egy majdnem felnőtt fia. Némi habozás után útra kel, hogy felkeresse a szóbajöhető barátnőket és megtalálja a fiát. Ahogy sorban látogatást tesz a volt barátnőknél, szembesül azzal, milyen különböző módon félresiklott életutakat jártak be és ahogy legtöbbjükön látja a boldogtalanságot, lassan rájön,hogy a saját élete is félresiklott. Ahogy járja tovább az útját, egyre inkább meg akarja találni a fiát, mintha a vele való találkozás helyrehozhatna egy elrontott életet. Legalábbis ez az én értelmezésem, bár a szikár történet elég rejtélyes ahhoz, hogy másképp is lehessen interpretálni.

Kész cirkusz (szeptember 17.)

Újabb magyar változata a mostanában népszerű fanyar humorú akciófilmnek, amelyben a pancserek sikeresen szállnak szembe a profikkal, akiken így jót nevethetünk (mint pl. Guy Ritchie-től a Lock, Stock & Two Smoking Barrels). Nem rossz próbálkozás végül is, jól keveri a műfaj általános szabályait a helyi ízekkel.

Lélektől lélekig (szeptember 13.)

Egy korrektül rendezett és játszott film, amely a XIX. századi "felsőbbrendű" Angliát mutatja be. Arrogáns brit tudósok az afrikai busmanokat tartják a majmok és az ember közti kapocsnak. Elméletük bizonyítására foglyul ejtenek két busmant, akit állatnak tartanak és annak is kezelnek, amíg néhányan közülük rá nem jönnek, hogy ők is emberek. A történet éppen a "felsőbbrendű" európaiak embertelenségét és alig leplezett barbarizmusát bizonyítja.

The Island (szeptember 3.)

Egy újabb sci-fi köntösbe bujtatott akciófilm. A mélyenszántó sztori ezúttal a tudatlanságban tartott klónók kezerű sorsát mutatja be egy anti-utópisztikus világban. Szerencsére akad egy hős, akinek feltűnik, hogy valami itt nem kóser, először megszökik, magával véve a helyi bombázót, majd egy még hősibb gesztussal visszatér, hogy lerombolja a börtönvilágot. Mit tesz isten, sikerül is neki. Hoppá, most lelőttem a poént, bocs. Az intellektuálisan nem túl megterhelő sztorit a korrekt akciók és Scarlett Johansson csábos mosolya teszik elviselhetővé.

Sky Kapitány és a holnap világa (augusztus 30.)

Szándékoltan a negyvenes évek képregényeinek stílusát idéző film, amelyet a modern számítógépes filmtrükkök turbóznak fel, kissé fura keveréket alkotva így. Ez az érdekes keverék teszi élvezetessé a filmet, mert a sztori amúgy elég kiszámítható.

Deus ex machina (augusztus 20.)

Dalok a második emeletről palesztín változatban. Egy társadalom mindennapi őrületét mutatja be sokkolóan szürreális jelenetekben. Nem terrorista merényletek, hanem mindennapi agressziók jelennek meg a filmben, pl. ahogy valaki áthajítja a szemetét a szomszéd kertjébe, vagy ahogy másvalaki akkora lyukat ás az út közepére, hogy az arra járó autók garantáltan defektet kapjanak. Később a film kicsit talán ellaposodik, de a Ramallah és Jeruzsálem közti ellenőrzőpont, vagy a "palesztin nindzsa" és a zsidó milicisták szürreális jelenete így is emlékezetes marad.

Még egy csók (augusztus 2.)

Bár alapvetően jó a film, mégis csalódott vagyok, mert Ken Loach korábbi filmjei (például a kedvencem, a Raining Stones) sokkal erőteljesebbek. Ez a film "csak" egy a sok jó brit film közül, amelyek a mai brit életet mutatják be, de semmi több.

Mint egy angyal (július 27.)

Agnes Jaoui előző filmjét (Le gout des autres / Ízlés dolga) az év legjobbhai közé választottam, így nyílvánvaló volt, hogy az új filmjét is meg kell néznem. Nem csalódtam, az új mű ugyanolyan izgalmas és magával ragadó, mint az elődje. A rendezőnő fő témája, úgy látszik, annak bemutatása, mennyire hajlamosak az emberek vágyálmokat kergetni a magánéletükben, és milyen nehezen jönnek rá, hogy könnyedén megtalálnák a boldogságukat, ha a környezetükben lévő embereket nem megbántanák, hanem tisztelnék, szeretnék és bíznának bennük.

Tangó és tulipán (júlus 25.)

Egy nagyon kedves, magával ragadó film: egyszerű történet egy ötvenes háziasszonyról, aki egy társasutazáson lemarad a buszról és családjától elszakadva Velencében köt ki, ahol kissé fura és hóbortos, de nagyon szeretnivaló emberek között megtalálja önmagát és a boldogságot. Közhelyesen hangzik, de remek szereplők lehelnek életet a karakterekbe és hihetővé teszik az otimista és naív történetet, vagy ha talán hihetővé nem is, vonzóvá mindenképp.

Mennyei királyság (júlus 24.)

Látványos és véres tömegjelenetek, ahogy az egy Ridley Scott filmben dukál. A történet sajna hihetetlenül bárgyú és idegesítően didaktikus.

Galaxis utikalauz stopposoknak (június 18.)

Egész jó kis film lett belőle. Trillian és Arthur románca kicsit túl lapos, de a rengeteg poén és a remek képi világ jó hangulatba hozott, és ezért meg is bocsátom ezt a gyengeséget.

Star Wars III. rész - A Sith-ek bosszúja (június 9.)

Közepes a történet és a színészi játék, de látványos és izgalmas harci jelenetek. Ahogy vártam, úgyhogy nem is csalódtam.

Repülő tőrök klánja (május 25.)

Tigris és Sárkány gyengébb kiadásban. Rendkívűl látványos harci jelenetek és míves történet jellemzik a filmet, bár néha európai szemnek túl keleties (azaz túlzottan szimbólikus és cizellált) a történet. Ezzel együtt is élvezhető.

5x2 (május 16.)

Egy válással végződő házasság története visszafelé az időben, öt epizódban bemutatva. A hiábavalóság érzetét kelti a film, bár a korrekt színészi játék ellenére is kissé üresnek éreztem.

Sorstalanság (április 10.)

Végülis szerettem a filmet, már amennyire egy lágerfilmet szeret az ember. Néhány hibás döntés eleve lehetetlenné tette, hogy elérhesse a könyv szinvonalát. Ilyen volt pl. Morricone zenéje, ami túl "profi" és túl érzelmes a Sorstalansághoz, szerintem ide valamilyen elidegenítő zene illett volna. A fényképezés szintén túl szép és túl konvencionális volt (látszik, hogy Koltai operatőr). A könyv eredetiségét nehéz visszaadni, nem triviális a filmes átültetés, de az alkotók meg sem próbáltak valami filmesen egyedit kitalálni, inkább konvencionális megoldásokat választottak. Így viszont esélyük sem volt az igazi nagyságra, született egy korrekt, átlagosan jó feldolgozás. Néhány fontos üzenet így is átjött: jól érzékeltette a film a zsidók fatalizmusát, beletörődését; a különböző (leginkább kudarcra itélt) túlélési technikákat a táborokban; a főhős rendkívüli szerencséjét, akinek szintén kudarcot vallott a technikája, de hihetetlen szerencsével mégis túlélte.

A bukás (április 5.)

Bruno Ganz tökéletes alakítása csak egy érv a film mellett, amely történetileg is hiteles, megrázó módon mutatja be Hitler őrűlt uralmának még őrűltebb utolsó napjait. Ekkor már Hitler is látta az elkerülhetetlen összeomlást, de hagyta szenvedni népét, mert "a vesztes nép pusztulást érdemel". Ennek megfelelően a film értelmetlen és sokkoló halálok sorozatát mutatja be: tízéves újoncok esnek el Berlin utcáin orosz golyózáporban, vagy éppen bújkáló dezertőröket lőnek le Gestapós különítmények. Hitler hatalmát mutatja, hogy sokan még ekkor is istenítették, belső meggyőződésből engedelmeskedtek neki és még az öngyilkosságba is követték. A legmegdöbbentőbb Göbbelsné példája, aki hat gyerekét is meggyilkolta, mondván, hogy nem érdemes élniük a jövendő, nemzetiszocializmus nélküli, világban. A film erős figyelmeztetés: óvakodj a diktátoroktól!

Dallas Pashamende (március 27.)

Remek atmoszférájú film, remek színészekkel (mindkét főszereplő nagyot alakít) és egy kissé kiszámítható, kissé galivúdiasan közhelyes, de ennek ellenére magyar viszonylatban meglepően élvezhető és "folyékony" történet. A film fő erénye a képek és a főleg amatőr szereplőgárda által teremtett hangulat, illetve a sokkoló környezet. Biztos, hogy egy ilyen film nem fogja megoldani a cigányság problémáját, de legalább együttérzést kelthet a "ganz unten" élő, reménytelen és kiszolgáltatott emberek iránt.

Ray (március 13.)

Remek zene, remek színészek, remek történet. Irány a lemezbolt, ide az első Ray Charles lemezt!

Meet the Fockers (március 8.)

Ezt a filmet Zsuzsa kedvéért néztük meg, egyfajta nőnapi ajándékként. Meglepetésemre legalább annyira élveztem, mint ő. Könnyed vígjáték remek alakításokkal és frenetikus gag-ekkel. Magamra ismertem azokban a zavarba ejtő helyzetekben, amikor a szülők már az első bemutatkozó látogatáson megosztják fiuk gyerekkori titkait a menyasszonnyal...

Lány gyöngy fülbevalóval (március 6.)

Míves munka egy nagy festő életéről, pontosabban annak egy epizódjáról, még pontosabban arról, hogyan született meg a Lány gyöngy fülbevalóval című kép. Remek szereplők, érzékletes ábrázolása a korabeli Delft életének, a gazdag, magát megmutatni akaró, de azért még spórolós polgár életének és az ebből ugyan kilógó, kevéssé értett, de a gazdag mecénásnak köszönhetően mégiscsak jól élő és némi művészi szabadságot élvező festőnek. És persze a a tehetséges cselédnek, aki talán mindenkinél jobban érti a festő munkáját, de a társadalmi korlátok nem teszik lehetővé tehetségének kibontakoztatását.

Kávé és cigaretta (február 13.)

Sok epizódból álló Jarmusch stílusgyakorlat. A jelenetek színvonala szerintem kissé egyenetlen, de a jobbak miatt az egész film megéri. Nálam Cate Blanchett "önduója" és az Alfred Molina féle teaivós jelenet jött be igazán, ezek tényleg tudtak valami lényegeset mondani az emberi kapcsolatokról, míg a jelenetek többsége inkább csak lárpúrlár bohóckodás volt.

Luther (február 12.)

Kedvenceim a történelmi filmek, így lehet, hogy az elfogultságom miatt adom meg az ajánlott jelet, de engem ez a film magával ragadott. Annak idején sokat tanultunk a reformációt kiváltó okokról, közülük is leginkább az egyház romlottságát megtestesítő búcsúcédulákról. A film mai szemmel is látható érzékletességgel mutatja be, hogyan csináltak üzletet a kegytárgyak és búcsúcédulák árusításából: aki járt már Rómában és látta a mai emléktárgyárusokat, az a különös deja vu hatása alatt hamar rádöbben, mennyire "modern" jelenség volt ez. Luther sikerének politikai okaira talán kevéssé derít fényt a film, bár az erkölcsi dilemmák mellett a politikai eseményeket is részletesen mutatja be: nem igazán derül ki, miért álltak Luther mellé nagy és hatalmas német fejedelmek, olyanok, akik korábban a katolikus egyház és Róma hű követői voltak. A film szerint Luther tanainak erkölcsi ereje győzte meg őket. Lehet, hogy részben így volt, de túl cinikus vagyok ahhoz, hogy ezt teljes egészében elhiggyem. Sokkal inkább az a vágy motiválhatta Luther hatalmas pártfogóit, hogy Róma politikai hatalmától, az ezzel járó gazdasági terhektől megszabaduljanak, és a Rómával szövetséges német császár (a Habsburg V. Károly) hatalmát gyengítsék. Akárhogy is volt, a film attól még remek darab, remek szereplőkkel.

Bálnalovas (január 15.)

Két makacs ember harcát mutatja be a film egy olyan közösségben amely hagyományainak, kultúrájának a megörzését próbálja elérni, mindezt egy modern környezetben, ahol a tömegkultúra és a modern élet mindent maga alá gyűr. Az alaphelyzet tragikuma az, hogy éppen az a két ember küzd egymással, akik igazán szívükön viselik a közösség megörzésének ügyét: a nagyapa, aki a kis tengerparti falu maori törzsének vezetője és fiú utódját keresi, és lányunokája, aki szeretné bizonyítani, hogy lányként is méltó a szerepre. A film pozitív végkicsengése azt sugallja, hogy olyan modern fogalmak, mint a nemek egyenjogúsága összeférhet egy ősi maori törzs kivülálló számára mókásnak tűnő és funkcióját vesztett hagyományaival. Reméljük, tényleg így van. Reméljük, mert ugyanakkor az is látszik, hogy, ha ezek a mókás hagyományok eltűnnek, akkor a közösség összetartó ereje megroppan és kallódó, talajtvesztett, tartás nélküli emberek laza halmazává válik.

Hallhatatlanok (január 12.)

Érdekes képi világ, a sztori is elmegy, de azért nem fog a sci-fi klasszikusai közé bevonulni. Talán a sztori nem eléggé átgondolt és eredeti, néha kifejezetten érdektelennek éreztem.

Nyócker (január 2.)

Szellemes, invenciózus képi világ, közepes szöveg (gyakran nehezen érthető, amiről nem tudom, hogy a film hangmérnöke vagy a mozi rossz akusztikai rendszere okozta-e) és közepes történet. Ezzel együtt kellemes szórakozás és értékes próbálkozás.

A filmek megoszlása ország szerint:

Az alábbi besorolás természtesen nem tökéletes:
• Sok filmet nemzetközi együttműködésben gyártanak, ezt egyáltalán nem tükrözi a táblázat, mivel minden filmet egy országnak "adok", általában valamilyen ad-hoc logika alapján. Pl. Harry Pottert és a Hitchhiker's Guide-ot britnek számítom, egyrészt az irodalmi alapanyag, másrészt a főbb szereplőket alakító színészek miatt, pedig mindkét filmet hollywoodi stúdiók, azaz amerikaiak finanszíroztak. Hasonlóan, a Lélektől lélekig és a Lány gyöngy fülbevalóval európai koprodukciós alkotások, de a színészek és a filmek nyelve miatt szintén bitnek számoltam ezeket. Így aztán 5 brit filmet mutat a táblázat, pedig mindössze a Még egy csók tekinthető tisztán brit alkotásnak.
• Tavaly volt egy Hollywood kategóriám, amelybe az amerikai és brit filmeket soroltam. Ez persze hibás besorolás volt, mert nem minden amerikai és brit fil készül hollywoodi pénzből, ugyanakkor más országok alkotásaiban is van időnként amerikai pénz. Egy ideig arra gondoltam, hogy a Hollywood kategóriát a szórakoztató filmekre fogom aggatni, míg az országmegjelölést csak a művészfilmekre fogom alkalmazni, de aztán rájöttem, hogy sok film (gyakran a legjobbak) egyszerre szórakoztatóak és bírnak művészi értékkel, úgyhogy ez egy elitista és képmutató besorolás lenne, amely ráadásul igazságtalanul arra is utalna, hogy Hollywood nem készít értékes filmeket. Így aztán maradt a tisztán országonkénti besorolás.

A 3 színházi előadás, amit 2005-ben láttam

Jelmagyarázat

• : Előadások, amelyeket igazán szerettem. Nem vagyok túl válogatós, elég könnyen adom ezt a jelet.
• : Előadások, amelyeket nagyon nem szerettem. Elég toleráns vagyok, úgyhogy ritkán szerepel ez az értékelés.

Luigi Pirandello: IV. Henrik (Új Színház, 2005. november 10.)

Nagy alakítás Szervét Tibortól, persze őrültwt játszani mindig nehéz, de ugyanakkor hálás szerep. A darab sem rossz, bár igazán nem érintett meg, talán azért mert túlságosan normális vagyok ;-)...

William Shakespeare: Szentivánéji álom (Új Színház, 2005. április 24.)

A sokadik Szentivánéji álom, amit színházban vagy filmen láttam. Ez a kevésbé sikerültek közé tartozik. Minimalista díszletek, orosz vendégrendező és hétköznapias felfogás jellemzik. Ambivalensen viszonyultam az előadáshoz, nem igazán tudtam megbarátkozni vele, bár volt néhány szellemes egyéni megoldás benne. Nálam a szereposztás sem ült, elég nehéz volt pl. Eperjes Károlyt Pucknak elfogadni és Györgyi Annát sem Titániának, de a többiek sem remekeltek.

Janusz Glowacki: Negyedik nővér (Radnóti Színház, 2005. január 27.)

A három nővér mai moszkvai változata. Persze nem egészen világos, mi köti össze a mozdulatlan XIX. századi vidéki Oroszországot és a mai, igencsak mozgalmas Moszkvát. Hacsak az nem, hogy ugyanúgy átlengi a történetet a reménytelenség szelleme, mint az eredetiben. Ezzel együtt a darab sokkal vadabb és groteszkebb, mint Csehov eredetije. Igazság szerint a második felvonásnál úgy éreztem, kicsit túl vad és túl groteszk. Ezzel együtt is helyenként remek darab, találó jellemek (pl. Bálint András képviselője).