Néhány szó a magyarok érzéseiről Trianonnal kapcsolatban
A magyar lakosság közhangulatát (az egyes állampolgárok lelkiállapotát
is determinálóan) motiválja egy -anyagi életszínvonaltól függetelnül is
létező sajátos történelem-tapasztalati tényező. Olyan (alap-pesszimizmussal
is együttjáró) társadalom-pszichológiai momentum ez, amely radikálisan
elütő, megkülönböztető vonás a körülöttünk létező oszágok polgárainak ("gutgesinnt")
életérzésétől, amely az ő számukra az utolsó évszázad nemzeti siker-élmény
sorozatából fakad.
Arra az 1920-as TRIANONI rabló'békeszerződésre gondolok, amely a szomszédos országok területét jogtalanul (igazságtalanul) megnövelte az I. világháború előtti Magyarország területének több mint e felével. Ez nemcsak az ásványkincseink, szép városaink, falvaink eltulajdonítását, nemcsak az ország vérkeringését jelentő utak, vasutak, folyóvizek hálózatának a szétszaggatását jelentette, hanem durván széttépte a NEMZET'TESTNEK azokat az organikus kapcsolat-szálait, amelyeket a kb. 4 millió lelket kietevő magyar családok közötti rokoni szálak szétszaggatása jelentett.
A megcsonkított Magyarországnak ez a trauma-élménye máig kiható nemzeti gyászként él legtöbb magyar szivében (kivéve a kozmopolita-internacionalista csoportok liberál'globalista elkötelezettségű részét)
Még ma is benne van az emberek tudatában (amit a kommunista rendszer ideológusai vertek bele): a "bűnös-nemzet" rágalom. Ebből fakad aztán az, hogy még ma sem merjük úgy isten'igazából VILÁGGÁ KIÁLTANI nemzeti fájdalmainkat-sérelmeinket, mert -úgymond- az sértené pl. a románok, szlovákok NEMZETI ÉRZÉKENYSÉGÉT.(Magyarán mondva: azoknak a tisztátalan, sötét LELKIISMERETÉT, akik elrabolták országunk felét)
Ezt a gyalázatos tettet a francia Clemenceau ütötte nyélbe 1920-ban azzal az aljasan rövidlátó "koncepciójával", hogy a német'barát Magyarország körül létrehoz egy német'ellenes "KISANTANT" övezetet (Egy területileg megerősített Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával).
Ez az aljas "HATÁRRENDEZÉS" azóta (napjainkban) csúfosan levizsgázott és összeomlott. (Lásd a Csehek-Szlovákok, Szerbek-Horvátok szétszakadását, amelyet szerintem rövidesen követni fog ROMÁNIA-ERDÉLY különválása is.
Mert Transsylvánia -a történelmi múltjának tradicióiban, vallásában, kultúrális-civilizációs élményeiben, s nem utolsósorban az önálló gazdasági ÉRDEKELTSÉGEIBEN- annyira elüt a balkáni*bizánci Oláhországtól (Romániától), mint mondjuk Horvátország Szerbiától.